De a földgáztól és a benzintől sincs nagyon lemaradva.
Amerikai kutatók számításai szerint a világ leghíresebb és legkeresettebb kriptovalutája, a Bitcoin több klímakárt okoz, mint a marhahús előállítása, és közel akkora kárt, mint a nyersolaj – írja a ScienceAlert.
Az új, három szempontú elemzés megállapításai szerint a Bitcoin potenciálisan fenntarthatatlan, és a jövőben katasztrofális társadalmi és környezeti következményekkel járhat.
2016 és 2021 között a Bitcoin CO2-egyenértékű üvegházhatású gázkibocsátása érménként kevesebb mint egy tonnáról 113 tonnára emelkedett. A kutatók számításai szerint minden egyes 2021-ben bányászott Bitcoin nagyjából 11 315 dollár éghajlati kárt okozott, ami összességében csak abban az évben mintegy 3,7 milliárd amerikai dollárt tesz ki.
Hogy ezt perspektívába helyezzék, a kutatók összehasonlították a digitális valuták bányászatát más energiafaló tevékenységekkel.
A Bitcoin egy több milliárd dolláros iparág, és az ötéves vizsgálati időszak alatt a tanulmány szerint az általa okozott klímakárok átlagosan a piaci érték 35 százalékát tették ki. Ez tehát azt jelenti, hogy ha egy amerikai dollárnyi bitcoint veszünk, akkor annak a dollárnak körülbelül 35 cent az éghajlati kára.
A Bitcoin egy dollárra vetített éghajlati kárai pedig csak picivel volt kevesebb, mint a földgázé (46 cent/ dollár) és a nyersolajból származó benziné (41 cent/dollár). Ezzel szemben valamivel több volt, mint a marhahústermelés (33 cent) és jóval több, mint az aranybányászat (4 cent). Mindez azért is érdekes, mert a felsorolt tevékenységek egyike sem tekinthető jelenleg fenntarthatónak.
A kutatók szerint a Bitcoint általában úgy kínálják, mintha valamilyen „digitális arany” lenne, de inkább hasonlít a „digitális nyersolajhoz”. Ahhoz, hogy a Bitcoin valóban fenntarthatónak tekinthető legyen, a klímakároknak idővel csökkenniük kellene, ahogy a technológia kiforrottá és hatékonyabbá válik. Az új számítások azonban azt mutatják, hogy ez jelenleg egyértelműen nincs így
Maga a bitcoin kibányászása a számítási teljesítmény exponenciális növekedésén alapul, ami viszont exponenciálisan több villamos energiát igényel. 2020-ban például a bányászat több energiát igényelt, mint Ausztria vagy Portugália energiaigénye ugyanabban az évben.
Felmerülhet a kérdés, hogy a jövőben megújuló energiaforrással kellene bányászni a kriptovalutákat, de a tanulmány szerzői szerint még olyan forgatókönyv esetén is, amikor a Bitcoin bányászata sokkal nagyobb arányban használ megújuló energiát, mint ma, az iparág továbbra is jelentős és növekvő éghajlati károkat okoz majd.