A világ legelzártabb államában a mai napig rengeteg Volvo 144-es járja az utakat. Ennek a különös jelenségnek a története egészen az 1970-es évekig nyúlik vissza, amikor is Svédország és Észak-Korea különös kereskedelmi kapcsolatot kezdett el kiépíteni egymással.

A 1970-es évek elején Svédország gazdasági céljául tűzte ki, hogy egyik fő exporttermékét, a Volvót a világ legkülönbözőbb pontjaira eljuttassa. Az autómárka 144-es típusú robusztus, dobozos szedánjai kelendőek voltak, az ország pedig egy ígéretes és új piacot szúrtak ki maguknak, Észak-Koreát.

Ezt is olvasd el! Észak-Korea végre megnyitotta határait, az első 100 turista egyetlen országból érkezett

Ebben az időszakban az ázsiai ország gazdasági mutatói nem mutattak olyan rosszul – legalábbis papíron. A koreai háborút követően az országot újraépítették, működő ipari állammá váltak. Ugyan még mindig nagyon segélyfüggőek voltak, de az adott körülmények között egyáltalán nem tűnt Észak-Korea rossz befektetésnek.

Svédország több mint 70 millió dollár értékben szállított oda termékeket: köztük nehéz bányagépeket, valamint 1000 darab Volvo 144-est.

Annyit fektettek be Észak-Koreába, hogy a svéd exportcégek arra bátorították a külügyminisztériumot, hogy küldjön oda egy diplomatát egy hosszabb távú jó viszony kiépítésének érdekében.

Ez is érdekelhet: Propagandagépezet és Kim Dzsongil szenvedélye: az észak-koreai filmipar

Így 1975-ben Svédország lett az első nyugati ország, amely nagykövetséget nyitott Észak-Korea fővárosában.

Üres ország volt. Havas, szeles és hideg. Amikor megérkeztünk Phenjanba, tudtam, hogy itt a nulláról kell elkezdenünk mindent

– mesélte Erik Cornell, aki azelőtt az NDK-ban, Lengyelországban és Etiópiában is szolgált diplomataként.

Cornell feladata az volt, hogy értelmezze Észak-Korea gazdasági helyzetét. Hamar rájött azonban, hogy az ázsiai ország által felvázolt adatok és számok nem reálisak, átverték őket.

A Kim Ir Szen által vezetett ország egyre jobban megmutatta hiányosságait, többek között nyilvánvalóvá vált, hogy nem képesek kifizetni Svédország felé a pénzügyi kötelezettségvállalásaikat. Így az importált gyári berendezések, beleértve 1000 Volvót is, kihasználatlanul és kifizetetlenül hevertek az észak-koreai raktárakban – olvasható a HelloMagyar cikkében.

Észak-Korea adóssága mindennel együtt 322 millió dollárra nőtt, ennek ellenére nem hagyta ott az országot a Svéd Nagykövetség. Ennek elsődleges oka, hogy a diplomáciailag mindig közvetítő szerepet vállaló észak-európai állam fontosnak tartotta, hogy a nyugati államok képviselőjeként jelen legyen a kiépült diktatúra fővárosában.

Az autók azóta az utakat szelik, a svédek pedig töretlenül küldik a fizetési felszólításokat – választ azonban azóta sem kaptak.