Egyre ijesztőbb az infláció mértéke hazánkban, a fizetésünk, a félretett pénzünk pedig folyamatosan veszít az értékéből. A Haszon.hu pedig utána járt, mely megtakarítási formák azok, amelyek az elmúlt egy évben lépést tartottak az árak emelkedésével.

A külföldi valuta jó választásnak bizonyult a befeketéseiket az inflációtól megvédeni óhajtók számára. Az amerikai dollár például 12 hónap alatt 29 százalékkal értékelődött fel, amint árfolyama 300 forintról 400-ra nőtt, így – egyébként adómentes – hozama lépést tartott az általános inflációval. Hasonlóképpen viselkedett a szintén biztos menedék svájci frank is (+25%), ellenben az Európában, vagy Angliában jövedelmet szerző honfitársaink euróban, fontban hazautalt fizetése (+12%) már nem tudott teljesen lépést tartani a drágulással. A dollárban jegyzett nyersanyagok szintén jól vizsgáztak – írja a Haszon.

Az évszázadok óta az infláció elleni védelem fő eszközének tartott arany unciánkénti ára 1730 dollárról 1800 dollár fölé emelkedett, ám a dollár forinthoz viszonyított erősödése miatt összességében (forintban) 35 százalékkal ér többet, mint egy éve.

Ám az aranynál is nagyobb üzlet volt az olaj: a hordónkénti világpiaci ár tavaly nyár óta 70 dollárról 90 dollár fölé emelkedett a vizsgált időszakban. Ebből a trendből számos kockázatosabb, hazai befektetési alap húzott hasznot, ami azt is mutatja: a reálhozamhoz kockázatvállalásra is szükség van. A mintegy 150 részvényalap közül 36,5 százalékkal a legjobb hozamot produkáló Dialóg Expander portfoliójában például olyan vállalatok papírjai vannak, mint a Chevron, az Exxon vagy a Shell.

2015 óta úgy gondoljuk, hogy nem lesz elég olaj a világban. Amióta beindult a „zöld mánia”, minden olajipari céget büntetnek környezetvédelmi bírságokkal, drágább hitelekkel

– nyilatkozta Elek Péter befektetési igazgató.

Az olajvállalatok nem mernek beruházni, az olajkínálat nem tart lépést a kereslettel, ami hosszú távon magasan tarthatja az olaj árát.

Az általános nyersanyaghiány, illetve a dollár alapú árképzés miatt jó néhány hazai nyersanyagalap többségének hozama is meghaladta az inflációt. A K&H 73,9%, a CIB és a Raiffeisen alapjai valamivel 50% feletti hozamot produkáltak. Infláció felett hozott sok más, elsősorban dollár-viszonylatú befektetés is: likviditási (K&H), több kötvényalap (CIB, Erste, OTP, Accorde, MKB, Budapest), és sok részvényalap (például az Amundié vagy a Generalié), valamint az abszolút hozamú stratégiák közt a kifejezetten az infláció megverését zászlajára tűző Aegon Panoráma is.

A hétköznapi befektetési alapokhoz hasonló nyereséget hozhatnak a különféle élet- és nyugdíjbiztosítási konstrukciók eszközalapjai is, ezeknél a magasabb díjak csökkenthetik, a bizonyos feltételek fennállása esetén igénybe vehető kedvezőbb adózás (illetve esetenként az adóvisszatérítés) viszont növelhetik a teljes hozamot.

De infláció álló befektetésnek bizonyult az elmúlt egy évben az ingatlan is. Az országban szinte mindenhol inflációt meghaladó drágulást mutatnak a statisztikák, a kiadásból származó hozamot is hozzászámolva pedig még jobb a kép.

A drágulási ütem ugyanakkor folyamatosan lassul: Budapesten például az elmúlt évi drágulás (20,4%) elmarad az elmúlt ötéves drágulás (106%) egy évre vetített ütemétől, és a bérleti díjak nem emelkedtek olyan ütemben mint a lakásárak

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A fővároshoz felzárkózó megyeszékhelyek áremelkedési üteme meghaladja a budapestit, a balatoni drágulás viszont mindent visz. Az elmúlt évek statisztikái szerint a tóparti nagyvárosoknál most nincs jobb ingatlanpiaci befektetés, ám egy esetleges krach esetén ezeknek az áraiban lehet a leggyorsabb a korrekció.

A garázsok pedig még jobban teljesítenek, az értékük pedig folyamatosan nőhet, mivel a parkolás egyre nagyobb kihívást jelent a nagyvárosokban.