Az egyoldalú díjemelés csak a jogszabályok szerint történhet. Az ügyfeleknek pedig érdemes áttekinteni számlaterheiket, és számla- vagy akár bankváltással költséget spórolni.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vizsgálata alapján 2023. május 1-ig 10 bank növeli a lakossági számlák díjait, ezáltal akár több ezer forinttal is megemelve a fogyasztók éves terheit. Ez az emelkedés pedig egyes esetekben akár a tavalyi 14,5 százalékos inflációt is túlszárnyalhatják – írja a Haszon.
A számladíjakat a pénzforgalmi szolgáltatók a hitelintézeti, valamint a pénzforgalmi törvények adta keretrendszer betartásával változtathatják meg. A fogyasztók számára a díjakat csak akkor lehet egyoldalúan, számukra kedvezőtlenül módosítani, ha annak feltételeit az ügyféllel eredetileg megkötött keretszerződésben rögzítették.
A díjemelésre okot adó feltételeket oklista tartalmazza, amiket általában a keretszerződés részét képező Általános szerződéses feltétekben vagy Üzletszabályzatban tesznek közzé.
Ez is érdekelhet: Mit csinál egy privátbankár?
Az oklisták viszont nem egységesek, azonban mindegyik tartalmazza, hogy a számladíj az infláció mértékével szabályosan emelhető. Azután, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az előző évi fogyasztóiár-indexet, az intézmények meghirdetik, hogy melyik termékük díjtételeiben érvényesítik azt. A jogszabályok pedig lehetőséget adnak az emelésre. Az éves inflációra hivatkozva viszont nem alkalmazhatnak nagyobb mértékű emelést.
A felsorolásban pedig egyéb indokok is szerepelhetnek. Előfordulhat például, hogy a bankok a számukra jogszabályváltozás miatti intézményi többletfizetési kötelezettséget (adóemelkedést) hárítják át jogszerűen. Ilyenkor összeadódhat a több elemből álló emelés mértéke – fogalmaz a Haszon.
Ugyanakkor üzleti megfontolásból is előfordulhat, hogy a lehetséges mértéknél mérsékeltebb emelést hajt végre egy intézmény. Megeshet viszont az is, hogy egy adott évben nem módosítják az infláció mellett a díjat, ám a következő évben az előző két év inflációjának megfelelő mértékkel emel. Van példa arra is, hogy egy intézmény nem az éves fogyasztóiár-indexek, hanem a korábbi emelés óta eltelt havi inflációk alapján emel, ezzel másfél évnyi pénzromlás hatását érvényesíti.
Jogszabály szerint a díjemelést tartalmazó Hirdetményt annak hatálybalépését megelőzően két hónappal közzé kell tenni. Ezt a fogyasztók az intézmények honlapján a később, vagy a jövőben hatályba lépő Hirdetmények között találhatják meg. Ezekben a szolgáltatóknak meg kell jelölniük a díjemelés okát, valamint könnyen értelmezhetővé kell tenniük a módosuló díjtételeket.
Ha egy ügyfél jogszerűtlennek tartja a bankja által vele szemben megtett díjemelést, első lépésként célszerű írásban panaszt tennie annál. Amennyiben ezt az intézmény elutasítja, az MNB-hez érdemes jogorvoslatért fordulni.
Olvasd el ezt is! Elmondták, mikor mérséklődhet jelentősebben az élelmiszer-drágulás
Az elmúlt években a pénzügyi szektor jogkövető magatartását nagymértékben erősítette az MNB-nek a díjemelésekkel kapcsolatos 2013-14. évi vizsgálatsorozata. Ez összesen 142 intézménynél állapította meg a pénzügyi tranzakciós illeték áthárításához kötődő jogszabályellenes díjemelést. A nemzeti bank intézkedésének köszönhetően akkor 1,86 milliárd forint bírság kiszabása mellett, a bankok 4 milliárd forintot térítettek vissza az ügyfeleknek. Ennek is köszönhetően az elmúlt években a díjemelések szabályszerűségét áttekintő felügyelések során nem merültek fel gyanús esetek.