A nyolcórás munkanapok az Egyesült Államokból indulva hódították meg az egész világot. Egészen pontosan Henry Fordnak köszönhetjük a munkarend elterjedését, aki 1920-ban rendelte el, hogy gyári munkásai 3 műszakban végezzék feladataikat. Ez, több mint 100 évvel ezelőtt jót tett a gazdaságnak, ám mára már sokan megkérdőjelezzük hasznosságukat. De vajon mit gondol erről a szakértő?
Stephanie Bolster McCannon, szervezeti pszichológus és wellness coach szerint a 40 órás munkahét kialakulásának egyik oka az volt, hogy akkoriban a családokban csak egy fő – rendszerint a férfi – volt keresőképes. Ő volt, aki munkájáért cserébe fizetést kapott, amit aztán hazavitt a családjának.
Ez egy archaikus rendszer. A mai háztartások többségébe kétkeresős. Mindkét ember nyolc vagy több órát dolgozik. Aztán hazajönnek és újra dolgoznak, gondoskodnak a házról és a családról. Ez már nem egy nyolcórás munkanap, különösen a társadalmunkban élő nők esetében, akik gyakran nagyobb részt vállalnak a háztartási és családi feladatokból
– olvashatóak McCannon szavai a FastCampany cikkében.
A világjárvány idején ráadásul jelentősen megváltoztak a munkavégzési szokásaink: aki csak teheti, otthonról dolgozik, a munkavégzés kezdete és vége pedig rugalmasabb lett. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a munkáltatok vizsgálni kezdték saját munkavégzési gyakorlataikat, melyek között megtaláljuk a munkaórák számát is. Emiatt a kormányok is vizsgálni kezdték a szóban forgó kérdést: a kaliforniai állam közgyűlése például új törvényjavaslatot tett, mely szerint a hivatalos munkahét csupán 32 órás lenne az 500 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél.
A koronavírus számlájára írandó még az is, hogy mentálisan sokkal leterheltebbek vagyunk: kiégés komoly problémává vált, mivel az otthonról dolgozók számára a munka és az magánélet összemosódott. Az munka és az otthoni élet között elmosódtak a határok, a nap minden órájában e-maileket olvasunk és a különböző projekteken dolgozunk.
McCannon szerint ma már a tudomány is világosan látja, hogy ez a leterheltség pont olyan hatással van az emberi szervezetre, mint a heti 40 órás fizikai munka.
A másik ok, amiért a vállalatok újragondolják a nyolcórás munkarended, a munkaerő-toborzás.
A tehetségekért folytatott háborúban nagy a verseny. A vállalatok belefáradtak abba, hogy 20%-kal több pénzt fizetnek az embereknek azért, hogy a cégükhöz jöjjenek, hogy aztán hat hónappal később 20%-kal több pénzért máshová menjenek. Újragondolják a 40 órás munkahetet, és azt mondják >> Nem fogunk neked többet fizetni, cserébe kevesebbet fogsz dolgozni <<
– mondja Brian Kropp, a Gartner HR részlegének kutatási vezetője.
Mi lehet tehát a megoldás?
A négynapos munkahét működőképes lehet. Persze itt felmerülhet egy kérdés: ha az emberek 20 százalékkal kevesebbet dolgoznak, akkor a teljesítményük is visszaesik-e ugyanennyivel. A témában végzett tanulmány szerint bár a munkavállalók így kevesebbet termelnek, de ennek az aránya csak 3-4 százalék.
További jó hír a munkáltatók számára, hogy a rövidebb munkaidővel a fluktuáció is csökken. Előnyösebb a teljesítmény alapján mérnünk a munkahatékonyságot, és ez alapján fizetünk, mert így az emberek maximalizálják az energiaciklusukat, és nem égnek ki.