Egy amerikai kutatócsoport szerint nem minden alkoholfajta hozható összefüggésbe a zsigeri zsír lerakódásával.

A sör és a szeszes italok fogyasztása összefüggésbe hozható a zsigeri zsír – a zsír káros típusa, amely a szív- és érrendszeri betegségek, a metabolikus szindróma és más egészségügyi komplikációk fokozott kockázatával jár – emelkedett szintjével, míg a bor fogyasztása nem mutat ilyen összefüggést, sőt, az elfogyasztott bortól függően akár védelmet is nyújthat a káros zsírokkal szemben.

Sőt, Britanny Larsen, az Iowa State University tudósa és csapata azt találták, hogy a vörösbor fogyasztása összefügg a zsigeri zsír alacsonyabb szintjével. Ez a néhány legfontosabb tanulsága annak az új tanulmánynak, amelyet nemrégiben publikáltak az Obesity Science & Practice folyóiratban.

A tanulmányukban nagyobb csontsűrűséget találtak a mértékkel fehérbort ivó idősebb felnőttek körében. A sör- vagy vörösborfogyasztás és a csontsűrűség között pedig nem fedeztek fel hasonló kapcsolatot.

A kutatás a UK Biobank nevű nagyszabású longitudinális adatbázisra támaszkodott. 1869 felnőttet vizsgáltak, akiknek életkora 40 és 79 év között volt, és akik demográfiai, alkoholfogyaztási-, táplálkozási és életmódbeli tényezőkről számoltak be egy érintőképernyős kérdőív segítségével.

Ezután minden egyes résztvevőtől magasságot, testsúlyt és vérmintát vettek, és a testösszetételre vonatkozó információkat a testösszetétel közvetlen mérésével, a kettős energiájú röntgenabszorpcióméréssel nyerték ki.

Ezt követően egy statisztikai program segítségével megvizsgálták az alkoholtartalmú italok fajtái és a testösszetétel közötti összefüggéseket.

Az öregedést gyakran kíséri a problémás zsírtartalom növekedése, ami fokozott szív- és érrendszeri betegségek kockázatához vezethet, valamint a csontsűrűség csökkenése is nehézségekhez vezet. Ez fontos egészségügyi következményekkel jár, tekintve, hogy az Egyesült Államokban a felnőttek közel 75 százaléka túlsúlyosnak vagy elhízottnak számít.

A magasabb testzsírszintet következetesen összefüggésbe hozták számos különböző betegség, köztük a szív- és érrendszeri betegségek, bizonyos ráktípusok és a halálozás magasabb kockázatával. Érdemes megjegyezni, hogy az elhízással összefüggő betegségek kezelésével kapcsolatos országos orvosi ellátási költségek évente több mint 260,6 milliárd dollárt tesznek ki.

Ezeket a tendenciákat figyelembe véve a kutatók számára létfontosságú, hogy megvizsgálják a súlygyarapodás összes lehetséges tényezőjét, hogy meghatározhassák, hogyan küzdhetünk a probléma ellen.

Az alkoholt már régóta az elhízás egyik lehetséges hajtóerejének tekintik. A nyilvánosságban azonban gyakran hallunk ellentmondásos információkat az alkohol lehetséges kockázatairól és előnyeiről. Számos biológiai és környezeti tényező járul hozzá a túlsúlyossághoz vagy elhízáshoz.

Az alkoholfogyasztás lehet az egyik ilyen tényező, bár vannak más tanulmányok, amelyek nem találtak egyértelmű kapcsolatot a súlygyarapodás és az alkoholfogyasztás között.

A szakirodalom ellentmondásosságának egyik oka az lehet, hogy a korábbi kutatások nagy része hagyományosan egyetlen egységként kezelte az alkoholt, ahelyett, hogy külön-külön mérte volna a sör, az almabor, a vörösbor, a fehérbor, a pezsgő és a szeszes italok hatásait. A kutatások azonban még ilyen bontásban is vegyes üzeneteket közvetítenek.

Forrás: Science Alert