Már születés előtt rengeteg lehetőségük van a nyelvtanulásra.

A babák nem csupán hallják az anyjuk hangját és megértik azok hanglejtését, de már az anyaméhben elkezdik tanulni a nyelvet – álltja Patricia Kuhl, beszéd- és hallástudomány professzor, a Washingtoni Egyetem Tanulási és Agytudományi Intézetének társigazgatója.

Mindez pedig a nyelvi fejlődés alapja Kuhl szerint:

valójában már néhány órával azután, hogy egy baba megszületett, különbséget tud tenni anyja anyanyelve és egy másik anya idegen nyelve között.

Mivel az anya hangját a teste felnagyítja és felerősíti, a baba már a méhen belül is hallja azt, más hangokkal együtt, és már ott felismeri a beszédmintákat és -ritmusokat, és így már értelmezi a hallott hangokat. Továbbá sok kutató úgy véli, hogy a szülő nemcsak az anyaméhben, hanem a születés után is elősegítheti gyermeke nyelvi fejlődését, írja az IN a Psychology Today cikke alapján.

Sőt, a kutatások szerint a szülő már a születés előtt is képes megtanítani a gyermekét. A magzat például annyira érzékeny, hogy az anya bármilyen ingerlése közvetlenül hat a babára.

A méhen belüli memória idegi nyomait kimutató EEG-érzékelőket használó vizsgálatok azt mutatják, hogy a hangismétlés beépül a baba memóriájába. Amikor a csecsemő ismételten megismerkedik egy hanggal, a memóriája lehetővé teszi az adott hang felismerését, az agyhullámminták azonosítják a felismert hangban lévő emléket.

Az Eino Partanen kognitív idegtudós által vezetett tanulmány azt mutatja, hogy a baba agya nemcsak az anyaméhben ismételt hangokat tanulja meg, hanem szavakat és azok változatait is felismeri. A tanulmány szerint a hangok, köztük a magánhangzók azonosítására szolgáló idegi jelek már a születéskor memória nyomai formájában láthatóak a csecsemőben.

Megállás nélkül tanul a baba a méhen belül is 

Tíz héttel a születés előtt a csecsemő számos érzékszervét használhatja belső világának megismerésére. Az ultrahangfelvételek azt mutatják, hogy a baba a hangokra rúgásokkal, mozgással, sőt tánccal reagál az anyaméhben, és akár fel-le is mozoghat, amikor meghallja az anyja nevetését.

De a szívverése is lelassulhat, amikor megnyugtatja az anyja hangja. Megérintheti az arcát, szophatja a hüvelykujját, kinyújtóztathatja a végtagjait, megfoghatja a lábát, és elég koordinációja van ahhoz, hogy ujjaival megragadja a saját köldökzsinórját.

A csecsemő szülés előtti alvásának nagy részét a REM alvás teszi ki. A nap és az éjszaka nagy részében álmodhat, miközben álmodik, valószínűleg a saját belső világáról. Ha ikrekről van szó, 20 hét után előfordulhat, hogy méhen belüli játékot játszanak egymással.

A baba emlékszik az anyaméhben hallott hangokra

Christie Moon és Hugo Lagercrantz Kuhl-lal közösen írt tanulmányukban a cumi használatával mérték az újszülöttek szopási gyakoriságát az anyjuk sajátos nyelvének hallására adott válaszként. Minden szopómozgás egy-egy produkált magánhangzót tükrözött. Amikor ismeretlen magánhangzókat mutattak be, a szopás szünetelt. Két magánhangzó-készletet használtak 17 idegen nyelvi és 17 anyanyelvi hanggal együtt.

A kutatásokból kiderül, hogy a csecsemő már a születés előtt 10 héttel képes emlékezni az anyjától származó elemi hangokra. A hallás neuroszenzoros mechanizmusa a terhesség 30. hetében működik.

Most, hogy tudjuk, hogy a baba már a születése előtt nyelvet tanul, a szülőknek rendszeresen beszélniük kellene a magzattal a méhen belül? A tanulmányok azt mutatják, hogy a baba agya nagyon kifinomult a méhen belül, figyelmesen figyel és tanul, ezért érdemes figyelni arra, hogy mit tanítunk neki.