A legújabb tanulmányban a kutatók megjósolták, hogyan nézhet ki valójában egy idegen bolygó, és miképp fejlődhet.
Idegen élet bizonyítékai után kutatva a tudósok a miénkhez hasonló bolygókat keresnek. Legközelebbi csillagszomszédunk, az Alfa Centauri rendszerben található egy olyan exobolygó, amely a tudósok szerint meglehetősen Föld-szerű. Ez az exobolygó a lakhatósági zónában, avagy Goldilocks zónában helyezkedik el, ami azt jelenti, hogy olyan közel kering a csillaga körül, hogy akár folyékony víz is létezhet rajta.
A legújabb tanulmányban a svájci ETH Zürichi Egyetem tudóscsoportja pedig ennek apropóján megbecsülte, hogy milyen lehet valójában egy sziklás bolygó az Alfa Centauri lakhatósági zónájában.
A kutatók a képzeletbeli bolygót a rendszer három csillagából kettő kémiai összetételére vonatkozó valós spektroszkópiai adatok alapján modellezték. Ez a két csillag hasonló a mi Napunkhoz, és egymás körül keringenek, a harmadik, a Proxima Centauri egy kisebb és halványabb vörös törpe, amely a nagyobb csillagpár körül kering.
Eddig azonban senki sem észlelt bolygókat az Alpha Centauri A vagy B körül, de a tudósok három bolygójelöltet azonosítottak a Proxima Centauri körül, ami sok vitát váltott ki azzal kapcsolatban, hogy ezek a világok lakhatóak lehetnek-e vagy sem.
Ez a tanulmány viszont arra összpontosít, hogy mi keringhet a rendszer két napszerű csillagának valamelyike körül. A tudósok tudják, hogy e két csillag kőzetalkotó elemeket, például vasat, magnéziumot és szilíciumot, valamint illékony anyagokat, például hidrogént, szenet és oxigént tartalmaz. A csapat ezeket a meglévő adatokat felhasználva vizsgálta, hogy milyenek lehetnek a páros körül keringő kőzetbolygók, ha léteznek egyáltalán ilyenek.
Az „Alpha-Cen-Föld” névre keresztelt hipotetikus bolygó esetében a kutatócsoport megbecsülte a bolygó belső szerkezetét, ásványtanát és még a légkör összetételét is, amelyek rendkívül fontosak a hosszú távú fejlődésének és potenciális lakhatóságának megértéséhez.
– olvasható az ETH Zürich közleményében.
A kutatók pedig megállapították, hogy ha egy ilyen kőzetbolygó létezne az Alfa Centauri rendszer egyik ilyen csillaga körül, akkor geokémiai szempontból valószínűleg tényleg hasonló lenne a Földhöz.
A tudósok szerint az Alfa-Cen-föld köpenye szilikátokban gazdag, és olyan anyagokkal gazdagodott, mint a grafit és a gyémánt. A szakértők úgy vélik, hogy egy ilyen bolygó sziklás belseje a Földéhez hasonló víztároló kapacitással kell, hogy rendelkezzen.
Ez a hipotetikus exobolygó mindezek ellenére jó pár dologban különbözne a Földtől. A tudósok becslése szerint a Földhöz képest ennek a világnak valamivel nagyobb lenne a vasmagja, kevesebb lenne a geológiai aktivitása, és valószínűleg egyáltalán nem lenne lemeztektonikája.
A kutatók azt is becsülték, hogy a bolygó légköre a korai években elsősorban szén-dioxidból, metánból és vízből állt. Ezt abból tudták megállapítani, hogy a világ korai légköre nagyon hasonló volt ahhoz, mint amilyen a Föld volt 4-2,5 milliárd évvel ezelőtt, amikor az élet először kezdődött bolygónkon.
Bár a kutatás egy hipotetikus bolygóra összpontosít, ezek az előrejelzések lehetővé tették a csapat számára, hogy megvizsgálja, mi létezhet a közeli csillagrendszerekről rendelkezésünkre álló konkrét információk alapján.