A Csernobil környékén élő fonalférgek remekül viselik az erős sugárzást. A tudósok felfedezésének még az emberek szempontjából is lehet jelentősége.
Az 1986-os csernobili atomkatasztrófa után a hatóságok kiürítettek egy 2600 km2-es zónát. Azóta néhány száz ember visszaköltözött a sugárszennyezett területre, melyet sok turista is felkeres. Az állatfajok egy része azonban sosem hagyta el a régiót – ki-ki úgy alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez, ahogy tudott. Gyakran beszámolnak a híradások Csernobilban élő farkasokról, szarvasokról, vaddisznókról, de még békákról is. A tudósok azért is tartják fontosnak a zóna élővilágának kutatását, mert így sokat megtudhatnak arról, milyen hosszú távú hatásokat fejt ki az átlagosnál jóval nagyobb mértékű radioaktív sugárzás.
Ez is érdekelhet: Végre tudjuk, miért radioaktív néhány vaddisznó Németországban
Egy nemrég publikált tanulmány a zóna sugárszennyezett talajában élő fonalférgeket vizsgálta és meglehetősen érdekes eredményre jutott – írja a ScienceAlert.
A fonalférgek genomja nem sérült a rendkívüli körülmények ellenére sem.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a zóna veszélytelen, csupán azt, hogy a férgek remekül alkalmazkodtak környezetükhöz.
Sophia Tintori, a New York-i Egyetem biológuskutatója, a tanulmány egyik szerzője úgy véli, a fonalférgek DNS-javító mechanizmusát egyszer talán az emberi gyógyászatban is alkalmazni lehet majd.
A fonalférgek eddig is híresek voltak ellenálló képességükről. Előfordult már, hogy több tízezer éves hibernációból ébredt fel sértetlenül egy-egy példány. Ráadásul genomjuk meglehetősen egyszerű szerkezetű, ami megkönnyíti a kutatást.
Ezt is figyelmedbe ajánljuk: Kínai tudósok ismét sikeresen klónoztak egy állatot
A tudósok a Csernobilban élő fonalférgek génszerkezetét összevetették más régiókban élő példányok genomjával. Ugyan találtak eltéréseket, de az előbbiek DNS-állománya is teljesen ép volt.
A New York-i Egyetem biológusai abban bíznak, hogy felfedezésük hosszú távon a rákkutatásban is hasznos lehet majd: kiderülhet, egyes emberek miért hajlamosabbak a betegségre, mint mások.