Városban, fényszennyezett környezetben előfordult már biztosan mindannyiunkkal, hogy felnéztünk este az égboltra, és csupán a nagy feketeséget láttuk, hiszen hiányzott róla a fénylő csillagok végtelen látványa. Ez pedig általában csalódottsággal tölti el az embereket. A tudósok most ezt a hiányérzetet el is nevezték.

Paul Sutter asztrofizikus a Space.com-on megjelent írásában kifejtette, hogy ez az érzés annyira elterjedt, hogy el is kellett nevezni: így lett ez a noktalgia-jelenség. Mindezt még júniusban hozták a csillagászok nyilvánosságra egy tanulmányban és egy, a Science folyóiratban megjelent levélben.

A csillagok és csillagképek éjszaka, városi környezetben nagyrészt vagy teljesen eltűnnek a szemünk elől.

Ezt is olvasd el! Felfogni is nehéz, hány csillag van az univerzumban

Noktalgiafaktor

Bár a vidéki és ritkán lakott területeken még mindig láthatók a csillagok, a nagyvárosokban vagy azok közelében élők nehezen látják még az égbolt legfényesebb objektumait. A tudósok egy júniusi tanulmányban arról számoltak be, hogy a Föld égboltja 2011 óta évről-évre átlagosan körülbelül 9,6 százalékkal lett fényesebb. Így 2022-re megduplázódott a fényszennyeződés mértéke.

A kifejezés eredeti kitalálói szerint ez a fénytöbblet – amely a LED-lámpák megjelenésével még sokkal rosszabb lett – az emberi élet és a társadalom számos aspektusára nagy hatást gyakorol. Minden Földön élő lény egyaránt beágyazott cirkadián ritmust követ, vagyis egy olyan belső rendszert, amely a bolygónk 24 órás ciklusát követi. A kutatások viszont kimutatták, hogy a fényszennyezés megzavarhatja ezeket a természetes ciklusokat.

Ezt is nézd meg! Rövid videón szimulálták, hogyan változik meg a csillagos égbolt a jövőben

A fényszennyezés tehát összezavarja ezeket a fénytől függő mintákat, ami egyes állatokat különösen sebezhetővé tesz a ragadozókkal szemben, vagy éppen ellenkezőleg, a ragadozókat teszi képtelenné a vadászatra. Másrészt a jelenségről az is ismert, hogy akadályozza az állatok szaporodási és vándorlási szokásait.

Fotó: Unsplash/Nathan Anderson

A fiziológiai hatások mellett a csillagászok szerint a jelenség szociális és kulturális veszteséget is jelent.

Az emberi társadalmak régóta a természetes fényciklusokra épülnek, és a felettünk lévő égi birodalom évezredek óta a vallás, a mitológia, de egyben a tudomány forrása is. Az éjszakai égbolt látványa mindig gondolkodásra és csodálkozásra késztette az emberiséget. Viszont, ha nem látjuk az égi jelenségeket, megborul ez az évezredes viszony. Két évtized múlva elbúcsúzhatunk a csillag leséstől.

A noktalgia sokkal többet jelent a látvány puszta hiányánál a kutatók szerint is.