Tavaly októberben érte a Földet minden idők legfényesebb robbanása, mely BOAT néven vált ismertté. A tudósok azóta azon fáradoztak, hogy magyarázatot találjanak rá.

A robbanás egy gamma-kitörés volt, mely a világegyetemben a leghevesebb és legenergikusabb robbanások közé tartozik. Néhány másodperc alatt annyi energiát képesek termelni, mint a Nap egész élete során – írja az Independent.

Ez is érdekelhet: A NASA közzéteszi a felrobbanó csillagról készült felvételeit

A hivatalosan GRB 221009A, de ismertebb nevén BOAT néven ismert gammakitörés feltehetően akkor tört ki, amikor egy hatalmas csillag fekete lyukba omlott. A tudósok azonban nem voltak biztosak abban, hogy pontosan miért ragyogott át olyan fényesen a kozmoszon.

Most arra jutottak, hogy valószínűleg azért volt ilyen intenzív, mert közvetlenül a Földre irányult, és nagy mennyiségű csillaganyagot rántott magával − derül ki a Science Advances című folyóiratban megjelent új tanulmányból. Bár a tudósok már korábban is felvetették, hogy a robbanás fényessége a szögéből adódhatott, de némi rejtély még így is maradt: a sugár szélei nem látszottak.

Ha tovább olvasnál: Akkora robbanás történt az űrben, hogy hónapokig láthatjuk

Az utófény lassú elhalványulása nem jellemző egy keskeny gázsugárra, és ennek ismeretében arra gyanakodtunk, hogy a robbanás intenzitásának van egy további oka is, és matematikai modelljeink ezt igazolták. A GRB egyedi szerkezetű volt, a megfigyelések egy szélesebb gázkiáramlásba ágyazott keskeny jetet mutattak ki ott, ahol normális esetben egy izolált jetre számítanánk

− mondta Hendrik Van Earthen, a Bath-i Egyetem munkatársa.

Az a felfedezés, hogy a kitörésnek az ilyen erős eseményekben általában előforduló jetektől eltérő jetjei vannak, segít megmagyarázni a szokatlan viselkedést, de azt is mutatja, hogy a GRB-k nem mindig viselkednek a várt módon.

A GRB 221009A hatalmas előrelépést jelent a gammakitörések megértésében, és megmutatja, hogy a legextrémebb robbanások nem engedelmeskednek a szokásos fizikának, amelyet a kerti gammakitöréseknél feltételezünk

− tette hozzá Brendan O’Connor, a GW végzős hallgatója és a tanulmány vezető szerzője.

A GRB 221009A lehet a hosszú GRB-k egyenértékű Rosetta-köve, amely arra kényszeríti a tudósokat, hogy felülvizsgálják a standard elméleteiket arról, hogyan alakulnak ki relativisztikus kiáramlások az összeomló tömegű csillagokban.