Az ember evolúciósan az édeset kedveli. Az édes ételek – mint a gyümölcs vagy a méz – fontos energiaforrást jelentettek őseink számára. A modern világban azonban az édesített élelmiszerek könnyen elérhetők, nagyon olcsók és széles körben reklámozzák is őket. Ma már túl sok cukrot fogyasztunk, ráadásul ezek mind hozzáadott cukrok, nem a természetben előfordulók. De mi ezzel a baj?
A túl sok hozzáadott cukor fogyasztása nem sok jót jelent az egészségre nézve. Összefüggésben áll például az elhízással, a 2-es típusú cukorbetegséggel és a fogszuvasodással is.
Az egészségügyi aggályok miatt a gyártók elkezdtek nem tápláló édesítőszereket is használni az élelmiszerek édesítésére. Ezek alig vagy egyáltalán nem tartalmaznak kalóriát, de a mesterségesen előállított édesítőszerek mellett – mint például az aszpartám – kerül bele természetes forrásból származó is, mint például a stevia.
A The Conversation cikkében bemutattak egy tanulmányt, amely azt mutatja, hogy a csomagolt élelmiszerekben és italokban a hozzáadott cukor és a nem tápláló édesítőszerek mennyisége az elmúlt évtizedben meredeken megnőtt.
Ez különösen igaz a közepes jövedelmű országokban, például Kínában és Indiában, valamint a csendes-óceáni térségben, beleértve Ausztráliát is.
A nyalókától a kekszeken át egészen az italokig
A világ minden tájáról származó piaci értékesítési adatok felhasználásával a kutatócsoport megvizsgálta a csomagolt élelmiszerekben és italokban 2007 és 2019 között értékesített hozzáadott cukor és édesítőszerek mennyiségét.
Mint kiderült:
az egy főre jutó nem tápláló édesítőszerek mennyisége az italokban jelenleg 36 százalékkal magasabb világszerte. A hozzáadott cukrok a csomagolt élelmiszerekben pedig 9 százalékkal növekedtek.
Az édesítőszereket leggyakrabban édességekhez adják hozzá – a fagylaltok és az édes kekszek a leggyorsabban növekvő élelmiszer-kategóriák. A kutatók szerint a hozzáadott cukrok és egyéb édesítőszerek használatának az elmúlt évtizedben tapasztalt bővülése azt jelenti, hogy összességében a Föld csomagolt élelmiszer-kínálata egyre édesebb.
Érdekes, hogy a magas jövedelmű országokban, például Ausztráliában és az Egyesült Államokban csökkent a felhasználásuk.
A férfiaknak napi kilenc teáskanálnál kevesebb, míg a nőknek hat teáskanálnál kevesebb cukrot ajánlott fogyasztaniuk a szakértők szerint, de mivel sok ételhez és italhoz adnak cukrot, az emberek több mint fele túllépi az ajánlásokat, átlagosan napi 14 teáskanálnyit fogyasztva.
Az is kiderült, hogy a hozzáadott cukorról az italok édesítésére szolgáló édesítőszerekre való áttérés leginkább a szénsavas üdítőitaloknál és a palackozott vizeknél jellemző.
Gazdag és szegény országok
A hozzáadott cukor és az édesítőszerek használata terén nagy eltérés van a gazdagabb és a szegényebb országok között.
A kutatók adatai szerint a magas jövedelmű országokban a csomagolt élelmiszerek és italok piaca telítetté vált, és a további növekedés érdekében a nagy élelmiszer- és italgyártó vállalatok terjeszkednek a közepes jövedelmű országokban. Ezért kettős mérce alakult ki az kínálatban édesítése terén:
a gazdagabb országokban a gyártók kevésbé édes, „egészségesebb” termékeket kínálnak.
A szigor nem várt következményei
A magas cukorfogyasztás egészségkárosító hatásának csökkentése érdekében számos kormány lépéseket tett a cukorhasználat és -fogyasztás visszaszorítására.
Az intézkedések azonban arra ösztönözhetik a gyártókat, hogy a büntetések elkerülése vagy a lakosság változó igényének kielégítése érdekében a cukrot részben vagy teljesen helyettesítsék nem tápláló édesítőszerekkel.
A kutatók azt találták, hogy azokban a régiókban, ahol a cukorfogyasztás csökkentésére irányuló politikai intézkedések száma magasabb volt, jelentősen nőtt az italokban értékesített édesítőszerek aránya.
És ez miért probléma?
Bár a túl sok hozzáadott cukor fogyasztásának egészségügyi hatásai jól ismertek, a nem tápláló édesítőszerekre való támaszkodás kockázatot is rejt magában – írják a szerzők.
Annak ellenére, hogy nem tartalmaznak kalóriát, a legújabb felülvizsgálatok szerint az édesítőszerek fogyasztása összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegséggel és a szívbetegségekkel, és megzavarhatja a bélmikrobiomot is.
És mivel édesek, az édesítőszerek fogyasztása befolyásolja az ízlésünket, és arra ösztönöz, hogy még több édes ételt kívánjunk. Ez különösen aggasztó a gyermekek esetében, akiknek még csak most alakulnak ki az egész életen át tartó ízlelési preferenciáik.
Emellett bizonyos édesítőszerek környezetszennyező anyagoknak minősülnek, és nem lehet hatékonyan eltávolítani a szennyvízből.
Mi a megoldás?
A tanulmány szerint a közegészségügyi táplálkozás javítását célzó szakpolitikák kialakításakor fontos figyelembe venni a következményeket. Ahelyett, hogy konkrét tápanyagokra összpontosítanánk, érdemes olyan politikát támogatni, amely figyelembe veszi az élelmiszerek szélesebb szempontjait, beleértve a kulturális jelentőséget, a feldolgozás szintjét és a környezeti hatásokat – írják.
Szerintük a tápláló, minimálisan feldolgozott élelmiszereket kellene támogatni a jövőben, és szorosan figyelemmel kell kísérni az élelmiszerek és italok növekvő édességét, mivel ez fogja alakítani a jövőbeni ízléspreferenciáinkat és választásunkat.