A törökországi Derinkuyu alatt több mint 85 méterrel a világ – eddig felfedezett – legnagyobb földalatti városa található, ahol egykor akár 20 000 ember is könnyedén elfért. De mégis mit kell tudni erről a komplexumról?
Derinkuyu kétségkívül egy szemkápráztató hely, azonban fontos megjegyezni, hogy ez a labirintusszerű komplexum valójában csak egy a közép-törökországi Nevşehir tartományban és környékén található földalatti városok közül.
Egy hasonló rendszer egyébként a közeli, mindössze 30 kilométerre fekvő Kappadókiában is megfigyelhető, de abban teljes egyetértés van a szakemberek között, hogy Derinkuyu a legnagyobb, és a leglátogatottabb.
Ez is érdekelhet: A világ legnagyobb barlangjában egy felhőkarcoló is elférne – itt található
Derinkuyu földalatti rendszerét 1963-ban fedezte fel egy helyi férfi, aki elől rendszeresen elszöktek a csirkéi. A szárnyasok gazdája végül követte az állatait, és így lett figyelmes a földalatti birodalomra.
A régészek később alaposan feltérképezték várost, és olyan helyiségekre bukkantak, amelyek korábban minden bizonnyal gyűlésteremként, istállóként, konyhaként vagy éppen lakóhelyiségként funkcionáltak. Sőt a Derinkuyu még egy kifejezetten hatékony szellőzőrendszerrel is rendelkezik.
A komplexum koráról azonban heves viták zajlanak: egyesek szerint az alagutak már 2800 évvel ezelőtt is készen voltak, amelyeket a phrygiak is használtak, mások azonban eltérően vélekednek.
Azt azonban a legtöbben elismerik, hogy az alagutakat a Nagy Kürosz által i. e. 550-ben alapított perzsa Akhaimenida Birodalom lakosai aktívan használták, és a földalatti város minden bizonnyal a háború elől menekülő helyi városlakóknak nyújtott menedéket.
Minél inkább haladunk előre az időben, a kutatók annál szilárdabb bizonyítékokat tudnak bemutatni a hely történetével kapcsolatban, amelyekből kiderül, hogy Derinkuyu a Kr. u. 780 és 1180 közötti arab-bizánci háborúk idején a muszlim arabok számára búvóhelyeként funkcionált, majd a Kr. u. 14. században a mongol inváziót követően keresztény menedékként szolgált.
Sőt, egyes leletek szerint a földalatti létesítményt az 1909-es adanai mészárlás elől bujkálók is használták.
Forrás: IFL Science