A legtöbb fertőző betegség súlyosbodik az éghajlatváltozás következtében − derül ki a kutatók által „ijesztőnek” nevezett tanulmányból.
A Nature Climate Change című szaklapban nemrég közzétett tanulmány szerint a fertőző betegségek 58 százaléka súlyosbodott az éghajlatváltozás miatt, köztük a dengue-láz, a hepatitis, a tüdőgyulladás, a malária és a zika-láz.
A megállapítások a 2020-2021-es koronavírus járványt követően születtek, miközben a világ számos régiója aszályokkal és rekordokat döntögető hőhullámokkal küzd.
A világjárvány kiterjedt és átható következményeit tekintve valóban ijesztő volt felfedezni, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának következményeként milyen hatalmas egészségügyi sebezhetőséget eredményez
− mondta a SciDev.Netnek Camilo Mora, a tanulmány vezető szerzője, a Hawaii Egyetem Földrajzi és Környezetvédelmi Tanszékének professzora. Az egyetem kutatói szisztematikusan átnézték a közzétett kutatásokat, hogy megtalálják az olyan fertőzések bizonyított eseteit, melyek az éghajlatváltozás hatására alakultak ki, mint a felmelegedés, az áradások, az aszályok, a viharok, a természetes földtakaró változásai és az óceáni klímaváltozás.
A betegségek hatását úgy dolgozták ki, hogy három, korábban egymástól független tényezőt vontak össze: milyen típusú kórokozó betegítette meg az embereket − baktérium vagy vírus volt-e −, hogyan kapták el a betegséget, és milyen éghajlatváltozási esemény játszhatott közre, például esőzések, aszályok vagy felmelegedés.
A kutatócsoport több mint 70 ezer cikket vizsgált át, és 375 fertőző betegség közül 218 olyan betegséget találtak, amelyet az éghajlatváltozás súlyosbított.
Előzetesen tudtuk, hogy van kapcsolat az éghajlatváltozás és a kórokozók által okozott betegségek között, de a motivációnk az volt, hogy számszerűsítsük ezt a hatást, hogy tudjuk, mekkora. Szinte sokkoló volt látni, hogy az adatbázis, amelyet ezekből a kapcsolatokból összeállítottunk. Félelmetes a tudat, hogy a betegségek 58 százalékát képes befolyásolni az éghajlatváltozás
− mondta Mora.
Megállapították, hogy az emelkedő hőmérséklet növelte azt a területet, amelyen a betegségeket okozó − gyakran rovarok által terjesztett − organizmusok aktívak, ami hatással van az olyan betegségekre, mint a dengue-láz, a Lyme-kór, a nyugat-nílusi vírus, a zika-vírus és a malária.
Fotó: unsplash
Pandora szelencéje
Egy sarkvidéki lépfenejárvány genetikai elemzése arra utal, hogy a baktériumtörzs egy állati tetemből származhatott, amelyet a fagyott talaj felolvadásakor tártak fel, és a kutatók attól tartanak, hogy a permafroszt olvadása kinyithatja az ősi betegségek „szelencéjét”.
Azt is megállapították, hogy a vírusok felerősödhetnek a hőhullámoknak való kitettség után, mivel csökkentették a szervezet védekező mechanizmusának − a láznak − a hatékonyságát. Silvina Goenaga, a Buenos Aires tartományi Északnyugati Nemzeti Egyetem zoonózisok ökológiájának professzora elmondta:
A globális hőmérséklet emelkedése az ízeltlábúak, például a szúnyogok és a kullancsok földrajzi terjeszkedését eredményezi, amelyek a vírusos kórokozók, baktériumok és paraziták betegséghordozóiként működnek.
Forrás: Good Men Project