A CRISPR nevű génszerkesztés, a genetikai kód módosítására szolgáló úttörő új módszer egyik feltalálója úgy véli, hogy ugyanezzel a technikával az emberiség előtt álló legnagyobb problémák közül néhányat, köztük az éghajlatváltozást is meg lehetne oldani.

Az MIT Technology Review-nak adott új interjújában Jennifer Doudna – aki kollégájával, Emmanuelle Charpentier-el együtt 2020-ban Nobel-díjat kapott a felfedezésért – azt mondta, hogy a CRISPR-t arra lehet használni, hogy fokozzuk a talajban vagy a vízben lévő mikrobiális közösségek képességét a szén-dioxid megkötésére.

A futurisztikus elképzelés Doudna szerint nagy hatással lehet a jövőnkre nézve.

A CRISPR klinikai, orvosi felhasználására nagy hangsúlyt fektettek. Gyanítom azonban, hogy a következő évtizedben, ha a globális hatásra és a mindennapi életre gyakorolt hatásokra gondolunk, akkor a mezőgazdaságban és akár az éghajlatváltozás kezelésére való felhasználás potenciálisan sokkal szélesebb körű hatást fog gyakorolni

– mondta az MIT Technek.

Az ötlet, hogy a CRISPR segítségével genetikailag javítsák a növények szén-dioxid-felszívó képességét, már több évvel ezelőtt is felmerült. A Salk Institute for Biological Studies Harnessing Plants Initiative például a növények gyökérrendszerének és a szén-dioxid tárolásáért felelős védőhéjuk, a szuberin termelésének fokozásával próbálkozik.

Hasonló folyamatok segítségével az élő szervezetek is több szén-dioxidot tudnának tárolni.

Amellett, hogy a CRISPR abban is segíthet a növényeknek, hogy több szén-dioxidot tároljanak, azt is lehetővé teheti számukra, hogy jobban alkalmazkodjanak az éghajlatváltozástól sújtott jövőhöz.

A Kaliforniai Berkeley Egyetem tudósai például megpróbálják módosítani a rizs genetikáját, amely világszerte az emberek számára a legfontosabb kalóriaforrás, hogy ellenállóbb legyen az aszályokkal szemben. A kutatás a Doudna által alapított Innovatív Genomikai Intézethez kapcsolódik. A kutatás azonban még nagyon korai stádiumban van.

A CRISPR már most is rendkívül sokoldalúnak bizonyul, és bár a tudósok leginkább a klinikai alkalmazások miatt izgatottak, nem szabad alábecsülni a globális élelmiszerláncra és a növekvő éghajlati válság kezelésére tett erőfeszítéseinkre gyakorolt potenciálisan úttörő hatásait.

Forrás: Futurism