Számos teória kering azzal kapcsolatban, valójában hogyan is kezdődött az élet a Földön. Egy amerikai intézet kutatói most felfedeztek egy fontos új részletet, ami segíthet a folyamat megértésében – magyarázatot találtak ugyanis arra, milyen úton alakultak ki a legelső sejtek membránjai, írja a Science Alert.
A tudóstársadalmon belül széleskörű az egyetértés abban, hogy protosejtek nélkül ma nem lenne élet. Ezek a különböző zsírokból felépülő gömbök a mai sejtek közvetlen elődjei, és több mint 3,5 milliárd évvel ezelőtt kulcsfontosságú szerepet játszottak bolygónk biokémiai fejlődésében. Valószínűleg az akkori óceánok mélyén nyíló, forró vizű forrásokból kerültek elő.
A kaliforniai Scripps Research Institute kutatócsoportjának legfontosabb új felfedezése, hogy a foszforilációnak nevezett kémiai folyamat korábban indulhatott be a Földön, mint azt eddig gondoltuk. A folyamat minden bizonnyal foszfort tartalmazó atomcsoportokat adott hozzá a molekulákhoz – ezzel pedig fejlettebbé, stabilabbá és kémiailag aktívabbá tette a protosejteket.
Fotó: Shutterstock
Ez is érdekelhet! Ezért nem lehetnek képesek az űrutazásra más fejlett civilizációk
Egy bizonyos ponton mindannyian elgondolkodunk azon, hogy honnan jöttünk
– mondta Ramanarayanan Krishnamurthy vegyész, a Scripps Research Institute munkatársa.
Ez a felfedezés segít jobban megérteni a korai Föld kémiai környezetét, így azt is, hogyan fejlődhetett ki rajta az élet.
Krishnamurthy és kollégái már a kutatás megkezdése előtt is feltételezték, hogy mivel a foszforiláció annyira gyakori az emberi szervezetben, a folyamat már az első sejtek kialakulásának kezdeti szakaszában is fontos szerepet tölthetett be.
A korai Föld felszínének hozzávetőleg megfelelő körülmények reprodukálása után a csapat különböző zsírsavakat és glicerint kombinált, hogy összetettebb vezikulumokat, vagyis a protosejtekhez hasonló buborékszerű képződményeket hozzanak létre. Ezután a hőmérséklet és a savasság módosításával a kutatóknak sikerült olyan kémiai reakciókat elérniük, amelyek a foszforiláció bizonyítékai lehetnek.
A vezikulumok a kísérleteink során képesek voltak zsírsavas közegből foszfolipid közeggé változni, ez pedig arra utal, hogy hasonló kémiai környezet már közel négymilliárd évvel ezelőtt is létezhetett
– mondta Sunil Pulletikurti kémikus, az intézet kutatója.
Fotó: Shutterstock
Ajánljuk figyelmedbe! 280 millió éves rejtélyt fejtettek meg régészek
Bár áttörést jelentő eredményekről van szó, a csapat a Chem nevű tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban kiemelte: még rengeteg munkára van szükség ahhoz, hogy biztosak lehessünk abban, hogyan alakult ki az élet a Földön. A Scripps Research Institute tudósai tehát továbbra is folytatják a kutatást, munkájuk pedig idővel választ adhat az idegen bolygók ökoszisztémájával kapcsolatos kérdéseinkre is.