Az ENSZ szervezésében a múlt héten tartották az első ember-robot konferenciát, ahol a meghívottak a legfejlettebb humanoid robotokkal közösen vitathatták meg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggályokat, és hogy hogyan lehetne pozitív dolgokra felhasználni a technológiát. Volt pár érdekes válasz.
A robotok mintegy 3000 szakértőhöz csatlakoztak, hogy megpróbálják hasznosítani a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, például az éghajlatváltozással, az éhezéssel és a szociális ellátással kapcsolatban.
A svájci Genfben tartott eseményen a robotok mellett az alkotók is helyet foglaltak, akik nem tudhatták előre a válaszokat, mivel a legtöbb robot már generatív mesterséges intelligenciát használ, azaz a gépi tanulási algoritmusoknak és konfigurációknak köszönhetően képesek új és eredeti tartalmat létrehozni.
Arra a kérdésre, hogy vajon jobb vezetők lennének-e az embereknél, a Hanson Robotics által kifejlesztett Sophia egyértelmű választ adott.
Nagy dolgokat érhetünk el. A humanoid robotok képesek nagyobb hatékonysággal és eredményességgel irányítani, mint az emberi vezetők. Nem vagyunk elfogultak és nincsenek érzelmeink, amik elhomályosítják a döntéshozatalt, és óriási mennyiségű adatot vagyunk képesek gyorsan feldolgozni, hogy a legjobb döntést hozzuk.
– idézi az AP Sophiát, aki már egyszer ráhozta az emberiségre a frászt; ennek ellenére a jövőben bárki megvásárolhatja a hamarosan tömeggyártott robotot.
Ez is érdekelhet: Sorozatgyártásba kerül az emberiség elpusztításával fenyegető robot, Sophia
Sophia azért az emberekre is számít:
A mesterséges intelligencia képes elfogulatlan adatokat szolgáltatni, míg az ember képes biztosítani az érzelmi intelligenciát és a kreativitást a legjobb döntések meghozatalához. Együtt nagyszerű dolgokat érhetünk el
– mondta.
Az ENSZ mellett működő Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) vezetője, Doreen Bogdan-Martin nem látja ennyire fényesen a jövőt, és figyelmeztette az emberi résztvevőket, hogy az MI „rémálomszerű forgatókönyvhöz vezethet, amelyben munkahelyek milliói kerülnek veszélybe, és az ellenőrizetlen fejlődés mérhetetlen társadalmi nyugtalansághoz, geopolitikai instabilitáshoz és gazdasági egyenlőtlenségekhez vezet”.
A már hétfőn idézett Ameca nem volt ennyire borúlátó, szerinte ez attól függ, hogyan alkalmazzák a mesterséges intelligenciát:
Óvatosnak kell lennünk, de egyben izgatottnak is, mert ezek a technológiák javíthatják az életünket
– válaszolta Ameca, aki arra a kérdésre, hogy az emberek valóban megbízhatnak-e a gépekben, azt mondta:
A bizalmat ki kell érdemelni, nem pedig megadni. Fontos, hogy a bizalmat az átláthatóságon keresztül építsük ki.
Olvasd el ezt is! Megkérdezték, fellázadna-e az alkotója ellen, kitérő választ adott a világ legemberibb robotj
Getty Images
Hamarosan 180 évig élhetünk?
Az AP szerint az MI rohamos fejlődésével kapcsolatban a humanoid robotokkal foglalkozó testület megosztott volt abban a kérdésben, hogy szükség van-e a képességeik világszintű szabályozására, még akkor is, ha ez korlátozhatja a bennük rejlő lehetőségeket.
Nem hiszek a korlátozásokban, csak a lehetőségekben
– mondta a felvetésre a Desdemona nevű „női” humanoid.
Ai-Da, az első „robotművész” viszont a mesterséges intelligencia szabályozása mellett érvelt, és egyetértett a felvetéssel.
Óvatosnak kell lennünk a mesterséges intelligencia jövőbeli fejlődésével kapcsolatban. Sürgős vitára van szükség most
– válaszolta.
És ha már Ai-Da: Először beszélhetett egy robot parlamentben, de a vita közben elaludt
A sajtótájékoztató előtt Aidan Meller, Ai-Da alkotója az AFP-nek márr szintén azt nyilatkozta, hogy a szabályozások „nagy problémát jelentenek”, mivel soha nem fogják utolérni azt a tempót, amit a fejlesztők produkálnak. Hozzátette: