Az elmúlt 300 millió évben az emlősök sikeresen alkalmazkodtak bolygónk szárazföldjeihez – mindezt annak ellenére, hogy több tömeges kihalást és ingadozó környezeti változást is át kellett vészelniük. Ez a rendkívül szerteágazó állatosztály azonban a következő szuperkontinensen már nem valószínű, hogy képes lesz túlélni az ott uralkodó extra körülményeket.

A Bristoli Egyetem kutatóinak vezetésével készült új tanulmány szerint a kontinensek el- és összetolódása, valamint az új szuperkontinens kialakulása gyakorlatilag minden emlős számára a létezése végét fogja jelenteni.

Ezt is olvasd el! Eltűnik a Csendes-óceán, újra összeolvadnak a kontinensek

Eredményeik szerint a Föld üvegházhatása eléri majd azt a fordulópontot, amely a bolygó nagy részét az emlősök számára a forróság miatt lakhatatlanná teszi. Ezt pedig a következő szuperkontinens – az egyesek által Pangea Ultimának nevezett szárazföld – kialakulásával következik be az elkövetkező körülbelül 250 millió évben.

Jelenleg a szakértők nagyon keveset tudnak arról, hogy mi történhet majd a Föld éghajlatával, amikor a kontinensek egyetlen nagy szárazföldtömeggé olvadnak össze újra. Hasonló azonban már nem egyszer előfordult bolygónk történetében, így utolsó szuperkontinense kiváló kiindulási pont lehet a tudósok számára. A 310 millió évvel ezelőtt kialakult Pangeát esettanulmányként használva, egy nemzetközi kutatócsoport megpróbálta megjósolni, hogy mi fog történni a Föld éghajlatával.

Pangea/ Pangea Ultima folyamata

Eredményeik azt mutatják, hogy a a távoli jövő elviselhetetlenül forró időjárást ígér. A Pangea idejében átlagosan mintegy 10 Celsius-fokkal volt magasabb hőmérséklet. A kutatók a legrosszabb forgatókönyvet modellezve azt jósolják, hogy a Pangea Ultima is majd 46,5 fokos havi átlaghőmérsékletet eredményezhet.

Ez is érdekelhet: Nem csak a meteorit okozhatta a földtörténet 5. nagy kihalását

Emellett nemcsak a Nap fog mintegy 2,5 százalékkal több sugárzást kibocsájtani, hanem a szuperkontinens kialakulása is drasztikusan megváltoztatja a globális éghajlati rendszert, ezáltal hatalmas földterületeket szárít majd ki. Az emlősök kritikus hőstresszére vonatkozó mai ismereteink alapján ezek a hőmérsékleti viszonyok pedig az ismert fajok túlnyomó többsége számára végzetesek lesznek.

Akkor
kik maradhatnak életben?

A földbe ásó éjszakai rágcsálók még életben maradhatnak, akárcsak a vándorló emlősök (például: bölény, rénszarvas, bálna). Azonban még nekik is veszélyes körülményekkel kell szembenézniük, mivel a Pangea Ultima egész területén kontinensnyi száraz sivatagok alakulnak ki.

Bár nem zárhatjuk ki a hő- és hidegstresszhez való evolúciós alkalmazkodást, a közelmúltban végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az emlősök hőtűrésének felső határai megőrződtek a földtörténeti idők során, és nem növekedtek a múltbeli gyors vagy lassabb felmelegedési események során sem

– írják a kutatók.

A tanulmány a Nature Geoscience című folyóiratban jelent meg.