Június 29-én mérték a valaha volt legrövidebb napot, amely 1,59 ezredmásodperccel rövidebb volt, mint 86 400 másodperc, azaz pontosan 24 óra.

Az elmúlt évtizedekben a Föld inkább lelassult, ami minimálisan hosszabb napokat eredményezett. Az utóbbi években azonban ez a tendencia megfordult, és a napok egyre rövidebbek lettek.

Ha a Föld továbbra is gyorsul, akkor ez ahhoz vezethet, hogy a tűpontos időt jelző atomórákat egy másodperccel előrébb kell állítani.

Nem ritka, hogy a Föld billeg – a forgás, amelyet mi éjszakaként és nappalként tapasztalunk, nem mindig pontosan a tengelye, az északi és déli pólus közötti vonal mentén zajlik. Ez azért van, mert a Föld nem egy precíz gömb. A bolygónak az egyenlítőnél van egy kidudorodása, vagyis a planétánk enyhén elliptikus alakú.

Más tényezők is megzavarhatják a forgást, például az óceáni árapály és a Hold gravitációja.

Leonid Zotov matematikaprofesszor úgy véli, hogy a Föld a „Chandler-ingadozásnak” nevezett periodikus mozgás miatt foroghat gyorsabban.

A szóban forgó eltérést először az 1880-as évek végén észlelték, amikor Seth Carlo Chandler csillagász észrevette, hogy a pólusok 14 hónapon keresztül ingadoznak.

Ez a bolyongás a 2000-es évek elején kezdett lassulni, és 2017 óta történelmi minimumot ért el – írja a The Telegraph.

A Föld billegése nem sokat változik a mindennapokban. De fontos nyomon követni őket, hogy az atomórák pontosak maradhassanak a GPS és a földmegfigyelő műholdak megfelelő koordinálása érdekében.

Forrás: Science Alert