Föld forgásának tényét évszázadokkal ezelőtt sziklaszilárd bizonyítékokkal támasztották alá, de mégis hogyan figyelhetjük meg ezt a jelenséget a bolygó felszínén tartózkodva?
A Föld túlságosan lassan forog ahhoz, hogy a mozgása bárhonnan valós időben látható legyen. A time-lapse videók kivételével nem lehet a bolygónkat mozgás közben megfigyelni, mivel 24 óránként csak egy fordulatot tesz meg, ami túl lassú ahhoz, hogy a szemünk érzékelje.
Ettől függetlenül viszonylag könnyen be lehet bizonyítani a forgás tényét anélkül, hogy valaha is elhagynánk a Földet: például más égitestek helyzetének megfigyelésével.
A Föld forgását a legegyszerűbben az égitestek látszólagos mozgásának megfigyelésével figyelhetjük meg. Ez a mozgás akkor a legjobban észrevehető, amikor az égitest közel van a horizonthoz, ahol a Föld egyes részei vannak szem előtt referenciaként
– mondta a Live Science-nek Stephen Merkowitz, a NASA marylandi Goddard Űrrepülési Központjának tudósa és projektvezetője.
Ez is érdekelhet: Úgy tűnik, leállt a Föld belső magjának a forgása
Merkowitz szerint a legegyszerűbben úgy figyelhetjük meg a bolygónk mozgását, ha megnézünk egy naplementét. A Nap helyzete egy fix referenciaponthoz (a horizonthoz) képest változik. Amikor látod a naplementét, a Földön lévő helyed fokozatosan elfordul a Naptól, ezért tűnik úgy, mintha a Nap a horizontba süllyedne.
Bolygónk forgását egy Foucault-ingával is megfigyelhetjük. A Smithsonian Institution szerint Jean Foucault fizikus 1851-ben a párizsi világkiállításon mutatta be a kísérletet, és ez volt az első hivatalos tanulmány, amely bizonyította, hogy a bolygónk valóban forog. A szabadon álló ingák általában mindig ugyanabba az irányba lengenek. Ezt csak egy más irányú lökés vagy húzás tudja megváltoztatni.
Foucualt azonban rájött, hogy ingája lengés közben fokozatosan változtatja a szögeket, mert a Föld forog az inga alatt. A Föld forgása azonban olyan lassú, hogy körülbelül 15 percbe telik, mire az inga lengésének változása láthatóvá válik.
Merkowitz elmondta, hogy a Föld azért mozog ily módon, mivel por- és gázcsomókból alakult ki, amelyek már az összeállás előtt is forogtak, és a gravitáció összehúzta őket. Miután akkrétálódtak (felhalmozódtak) egy bolygóvá, soha nem álltak le a mozgással. Az űr vákuumában pedig nincs súrlódás, ami lelassítaná a mozgást.
Forrás: Live Science