A tudomány számára eddig ismeretlen, mikroszkopikus élőlényeket fedeztek fel miután Szibériában a permafroszt – vagyis az állandóan fagyott föld – olvadásnak indult. Az ősférgekről azóta kiderült, hogy több tízezer éves téli álmukat még akkor kezdték meg, amikor gyapjas mamutok koptatták a Földet.
Az apró, fonálférgeknek nevezett állatok hosszú álomból ébredtek fel, amely a késő pleisztocén korban kezdődött, mintegy 45 -47 ezer évvel ezelőtt – derült ki abból a radiokarbonos elemzéséből, melyről idén számoltak be az Észak-Karolinai Egyetem munkatársai.
Ezt is olvasd el! Bélrendszerre kapcsolódó féregrobotokat fejlesztenek a tudósok
A fonál-, más néven kerekesférgek azon kevés organizmusok közé tartoznak, amelyek képesek ilyen szélsőséges környezetben hosszabb ideig fennmaradni.
Ehhez egy kriptobiózisnak nevezett állapotba kerülnek, amelyben minden mérhető anyagcsere-folyamat leáll, amíg a környezeti feltételek fel nem javulnak.
2018-ban a fonálférgek a feltételezett 42 ezer évnyi kriptobiózis után feltámadtak – ez az újabb felfedezés ezt a dátumot tolja vissza többezer évvel. Hasonló mutatványra képes élőlények közé tartoznak még a medveállatkák is, de a jelenség különösen meghökkentő példája az volt, amikor egy 25-40 millió év közötti baktériumspórát találtak meg egy borostyánba ágyazódva.
Azért is épp most történhetett meg mindez, mivel a szibériai permafroszt utóbbi időszakban erős olvadásnak indult.
Ezáltal pedig olyan biológiai, kémiai folyamatok indultak el, amelyek kihatással lehetnek mind a természetre, mind az emberiségre. A tudósok ezért is kezelik kiemelten fontos ügyként ezt az esetet.
Ez is érdekelhet: Ősi zombivírusokat élesztettek újra Szibériában
A kutatók reményei szerint a féreg újjáéledése által jobban megérthetik azt a mechanizmusokat, amely végül akár a sejtek és szövetek hosszú távú tárolásának új módszereihez vezethet. Arra is kíváncsiak, hogy van-e felső határa annak, hogy a fonálférgek meddig maradhatnak a kriptobiózis állapotában.
Ezek az eredmények hatással lesznek az evolúciós folyamatok megértésére. Továbbá a fajok egyedeinek hosszú távú túlélése akár már kihalt vonalak újjáalakulásához is vezethet
– zárják a szerzők.
A tanulmány a PLOS Genetics című folyóiratban jelent meg.