Egy extrém kockázatú őssejt-átültetésnek köszönhetően egy középkorú férfit több mint kilenc évvel a kezelés után kigyógyítottak a HIV-betegségből.
A kutatók csak „düsseldorfi betegnek” nevezik azt a pácienst, akinél még 2008-ban diagnosztizálták a HIV-fertőzést.
A beteg 2010-ben antiretrovirális kezelésen esett át, ám a következő évben leukémiát is diagnosztizáltak nála. Tekintettel a betegségeinek súlyos kombinációjára, az orvosok kockázatos megoldás mellett döntöttek: a beteg 2013-ban őssejt-transzplantáción esett át, amely során egy donor csontvelőjéből vagy véréből őssejteket vesznek ki, és a mintával a beteg fehérvérsejtjeit pótolják.
Ez is érdekelhet: 7 tudós nő, akik megváltoztatták a világunkat, mégsem tanultunk róluk
Hozzá kell tenni: az ilyen típusú őssejtes rákkezelések rendkívül veszélyesek, sokszor nem is működnek, még a leukémia esetében sem. Jelenleg az orvostudomány csak végső megoldásként és szélsőséges esetekben alkalmazza őket.
Ebben az esetben a donort azért választották ki, mert olyan genetikai mutációval rendelkezett, amely ellenáll a HIV-fertőzéssel szemben. A módszert a legtöbbször a rákgyógyításban használják, de volt már rá példa, hogy HIV-betegek is meggyógyultak. A düsserdorfi betegnél az elképzelés az volt, hogy a beteg leukémiáját meggyógyítsák, ugyanakkor genetikai alapú HIV-rezisztenciát adjanak neki.
Kilenc évvel azután, hogy a páciens megkapta a kezdeti kezelést, és négy évvel azután, hogy abbahagyták a vírusellenes kezelést, a kutatók bejelentették, hogy a beteg nem mutatja a szervezetében a funkcionális, szaporodó HIV-részecskék jeleit, így gyakorlatilag vírusmentes lett – számolt be a Nature folyóiratban megjelent eredményekről a ScienceAlert.
És bár a kutatók hangsúlyozták: nincs egyértelmű határvonal a gyógyult és a fertőző között, a düsseldorfi páciens négy másik őssejt-befogadott beteghez csatlakozik, akikről a biztosan állítható, hogy a funkcionális HIV-genom minden nyomát eltávolították a szervezetükből.