Augusztus 23-án, szerdán az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) a Chandrayaan-3 küldetésének leszállóegysége és holdjárója a Hold felszínén fog landolni. Ha a küldetés sikerrel jár, a tudományos előrelépés mellett az ázsiai ország nemzetközi megbecsülése is erősödhet.
Mint a neve is mutatja, ez a harmadik küldetés az indiai holdkutatási programban, de ez lehet az első sikeres. Az előző kettő missziót különböző problémák sújtották, de mit is fog tenni a Chandrayaan-3?
A The Conversation cikkéből kiderül, hogy a leszállóegység négy fő tudományos műszert tartalmaz, köztük hő- és légköri műszereket, valamint egy lézer-visszaverő rendszercsoportot. Ezek a reflektorok a Hold Földtől való távolságának nagy pontosságú mérésére szolgálnak. Továbbá a leszállóegység képes lesz a holdrengések, a havonta jelentkező gyenge szeizmikus aktivitás mérésére is.
A hullámok Holdon való áthaladásának sebességée felhasználható a Hold sűrűségének kiszámításához, és remélhetőleg pontosabb értékeket lehet majd kiszámítani a holdkéreg – azaz a legkülső réteg – mélységére vonatkozóan. A holdjáró tudományos műszercsomagokat is tartalmaz. Fő célja a Hold felszínének összetételének meghatározása.
Ez is érdekelhet: Különös dolgokon kísérleteztek az űrben
Korábbi repüléseik
A Chandrayaan-1 2008-ban indult. A tervezett működés első évében a műhold úttörő eredményeket szolgáltatott, többek között a Hold különböző hullámhosszakon történő feltérképezésével. Továbbá a legnagyobb eredményét egy fedélzeti holdbecsapódási szondával értek el, amit a felszínre lőttek. A szonda folyékony vizet észlelt a felszínen, ami megerősítette azt az állítást, miszerint ott a víz jég formájában létezik, a Hold pólusainál lévő árnyékos kráterekben elrejtve.
malith d karunarathne/Unsplash
A második 2019-es Chandrayaan-misszióval a mostanihoz hasonlóan egy leszállóegységet és egy holdjárót akartak a Hold felszínére juttatni. Azonban a Chandrayaan-1-hez hasonlóan megszakadt a kommunikáció a tervezettnél korábban. A Chandrayaan-2 űrszonda még mindig működik, ésHold körüli pályán kering.
Ezt is nézd meg! Lenyűgöző fotót készített a lenyugvó Földről az Artemis-1
Jelenlegi misszió
A mostani küldetést 2023. július 14-én indították el, és jelenleg, öt hét elteltével még mindig tart a kapcsolat a Földdel. Az igazi próbatétel azonban a leszállóegység és a holdjáró bevetése lesz.
Ha sikerrel jár, akkor India lesz a negyedik ország, amely működő eszközt küldött a Hold felszínére a Szovjetunió (Oroszország), az USA és Kína után. Szakértők szerint a sikeres misszió javítani fogja India tudományos hírnevét, és potenciálisan nagyobb befolyást biztosít az ügynökség számára a jövőbeli küldetések tervezésének finanszírozásában is.
Az oroszok újraélesztett Hold-missziója ráadásul pont a héten fuccsolt be: A Holdba csapódott az oroszok űrszondája
Fontos része a küldetésnek a 75 millió dolláros (nagyjából 26 milliárd forint) költség is, ami kivételesen alacsony költségvetés egy Földet elhagyó kutatási misszióhoz képest. Érdemes összehasonlítani ezt a költséget a NASA nemrégiben indított Artemis küldetésével, amelynek jövőbeli tervezett költségei indításonként több mint tízszer ennyi. Nem is beszélve az elmúlt két évtized 13,1 milliárd dolláros (körülbelül 4585 milliárd forint) fejlesztési költségeiről.