A marsi naplemente kék színű, míg a mi naplementéink vöröses árnyalatúak. Mindez a napfény légkörünket alkotó molekulákon át való szóródásának köszönhető.

A napfény különböző hullámhosszúságokból áll, amelyeket mi különböző színekként érzékelünk. A molekulák és a porszemcsék pedig csak bizonyos hullámhosszúságokkal lépnek kölcsönhatásba. A fényspektrum bizonyos részeinek szórásával ezek a részecskék hozzák létre az általunk látott színt – számolt be az IFLScience.

Ez is érdekelhet: Drámaian megváltozhatott a Mars éghjalata 400 ezer évvel ezelőtt

A Mars légköre mind összetételében, mind sűrűségében nagyon különbözik a bolygónktól. A Mars légköre nagyon vékony, nyomása a földi nyomás körülbelül 1 százalékának felel meg, emellett nincs benne nitrogén és oxigén.

A Mars légköre szén-dioxidból áll, és sok por van benne. Ez a finom por pedig hajlamos a vörös fényt szétszórni, így az égbolt vörösesnek tűnik, ami átengedi a kék fényt. A Földön ez fordítva van. A kék fény visszaverődik a levegő molekuláiról, így adja az égbolt jellegzetes árnyalatát, és napnyugtakor és hajnalban ezek dominálnak.

Olvasd el ezt is! Kiderült, mekkora valójában a Marson talált „ajtó”

Amikor a Nap alacsonyan jelenik meg a horizonton, a fénynek hosszabb utat kell megtennie a légkörben, ezért jobban szóródik. A Földön a vörös színek szélesebb palettáját látjuk, amit a vulkánokból származó hamu és a tüzekből származó por valójában felerősít. A Marson ekképpen hűvös kék árnyalatot kapunk.

A Perseverance, a Curiosity, a Spirit, az Opportunity, az InSight és még a Zhurong rover is tanúja volt a rendkívüli kék naplementének. Ez pedig óriási dolog, hiszen a Mars és a Föld azon kevés helyek közé tartozik, ahol alkonyatkor és hajnalban láthatjuk a légköri színváltozásokat. A Naprendszer sok más égitestjén vagy nincs elég vastag légkör ahhoz, hogy ilyen hatást keltsen, vagy olyan vastag felhőkkel rendelkezik, hogy semmit sem lehet látni.