Kihalt Kínában a sellőmeséket ihlető állat

Kihalt Kínában a sellőmeséket ihlető állat

A kínai tengerparti településekről megkérdezett mindössze három ember számolt be arról, hogy az elmúlt öt évben látta a dugongot.


Kutatók kihaltnak nyilvánítottak egy, a lamantinokkal rokon emlőst – amely állítólag a sellőkről és szirénekről szóló ősi meséket ihlette Kínában. A világ más részein még létezik, de hasonló veszélyek fenyegetik. Az óceán legszelídebb óriásaként ismert dugong lassú, nyugodt viselkedése valószínűleg sebezhetővé tette a túlhalászással és a hajózási balesetekkel szemben.

A dugong valószínűsíthető eltűnése Kínában pusztító veszteség. A ZSL és a Kínai Tudományos Akadémia tudósai áttekintették az összes történelmi adatot arról, hogy korábban hol találtak dugongokat Kínában. Megállapították, hogy 2000 óta nem volt tudósok által igazolt észlelés. Emellett a kutatók a civil tudományhoz fordultak, hogy megkérdezzenek 788 közösségi tagot, akik az azonosított tengerparti régiókban élnek, hogy megállapítsák, mikor láttak utoljára egyet a helyiek.

A lakosok átlagosan 23 éve nem láttak dugongot. Az elmúlt öt évben mindössze hárman láttak egyet. Ez arra késztette a kutatókat, hogy a dugongot funkcionálisan kihaltnak nyilvánítsák – ami azt jelenti, hogy már nem életképes, hogy fenntartsa magát. A dugong a tengerek egyedülálló szereplője. Közel fél tonnás súlyával az egyetlen vegetáriánus tengeri emlős.

Megjelenésében és viselkedésében a lamantinhoz hasonló, de bálnaszerű farkával megkülönbözteti magát, szelíd – látszólag jóindulatú – természete miatt egyesek úgy vélik, hogy ő ihlette a sellőkről szóló ősi tengerészmeséket. Sajnos a kínai partokhoz közeli élőhelye miatt a 20. században kiszolgáltatottá vált a vadászoknak, akik bőréért, csontjaiért és húsáért keresték az állatot.

A populáció jelentős csökkenése után a kínai államtanács 1988-ban a dugongokat a nemzeti védett állatok közé sorolta. A kutatók azonban úgy vélik, hogy élőhelyének folyamatos pusztulása – beleértve a táplálékul szolgáló tengeri fűágyak hiányát – a populáció gyors összeomlását okozta.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának becslései szerint a tengeri fű élőhelyének 7%-a vész el világszerte évente az ipari és mezőgazdasági szennyezés, a part menti fejlesztések, a szabályozatlan halászat és az éghajlatváltozás miatt. A faj a világ 37 másik trópusi régiójában – különösen az Indiai- és a Csendes-óceán nyugati részének sekély part menti vizeiben – is megtalálható, de a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a veszélyeztetett kategóriába tartozik.

(Forrás: BBC)

További cikkek az írótól

 

 

Kedvelt cikkek

Legfrissebb cikkek

Teszt cikk

Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem ipsum....Lorem...

Lorem Ipsum…Lorem Ipsum…Lorem Ipsum…Lorem Ipsum…

Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem Ipsum...Lorem...

Cikk címe Lorem Ipsum teszt loom videó

Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem ipsum...Lorem...

Hírlevél-feliratkozás