A kínai nagy fal a világ egyik legismertebb történelmi látványossága. Az ázsiai ország északi határán épített erődítményrendszert azonban féltik a tudósok az egyre szélsőségesebbé váló környezeti hatásoktól. Ennek kapcsán a megfelelő védekezés módját kutatták egy új tanulmányban.

Kínai, amerikai és spanyol kutatók által készített tanulmány segíthet megmenteni az építményt, amelyben a természetvédők és a történészek egyelőre teljesen eltérően gondolkoznak.

Ezt is olvasd el! 5 lenyűgöző tény a kínai nagy falról

Sok történész attól tart, hogy az időjárás következtében a falakba bekerülő mikroorganizmusok növekedése veszélyeztetheti a régi struktúrák épségét. Másrészt azonban a természetvédelem iránt elkötelezettek arra is figyelmeztetnek, hogy az organizmusok által alkotott biokéreg létfontosságú szerepet játszik a talaj védelmében. Egyszerre szolgálnak ugyanis pajzsként és állványzatként az alatta lévő regolit és a rajta álló építmény számára.

Az ellentmondások feloldása érdekében a kutatócsoport a több ezer kilométer hosszú kínai nagy falnak egy kisebb szeletén, mintegy 600 kilométerén végeztek vizsgálatokat – főleg a szárazabb éghajlatú szakaszokra összpontosítva.

Az eredmények szerint az analizált döngölt földszerkezetek több mint kétharmadát cianobaktériumokból és mohából álló biokéreg borította, itt-ott zuzmófajok is megtelepedtek a falon.

A növény- és mikrobaközösségek alatti falminták kevésbé voltak lyukacsosak és nem omlottak össze olyan könnyen, mint a biokérget nélkülöző falakból gyűjtött anyagok – állapította meg a kutatócsoport a Sciencealert cikke szerint.

Ez is érdekelhet: 6 történelmi tény, ami annyira furcsa, hogy elsőre el sem hiszed, hogy tényleg megtörtént

Bár lehetséges, hogy a mohák és zuzmók gyökerei és fonalai kis mértékben hozzájárultak a károsodáshoz, a bizonyítékok arra utalnak, hogy mindezt a döngölt föld részecskéinek megkötésére való képessége felülmúlta.

Így a biokéreg erodálhatóságának csökkentése által létrehozott védőfunkció sokkal nagyobb, mint a biológiai időjárás okozta potenciális biológiai károsodás. Az előbbi tehát sokkal figyelemre méltóbb és fontosabb szempont a földi örökségek védelmében

– javasolják a kutatók jelentésükben.

Az odalátogatók nem biztos, hogy a várt képet kapják, ha megnézik mostanság Kína egyik legfőbb történelmi emlékét. Ha azonban egy hatékony módszerként tekintenek a természetben megbúvó mikroorganizmusok erejére – amely a globális klímaváltozás fenyegetése ellen megvédheti az ember alkotta ősi építményeket – máris sokkal jobban értékeli mindenki majd ezeket a mohával borított, zöldellő falakat.

A tanulmány eredetileg a Science Advancesben jelent meg.