Az északi simabálnák egyre jobban zsugorodnak. Egy új kutatás szerint a testméret csökkenés – amelyet főképp olyan tényezők, mint az éghajlatváltozás vagy a halászati tevékenységek idéznek elő – kihat a szaporodási képességükre. Ez pedig tragikus hír egy olyan faj számára, amelyet már egy ideje erősen fenyeget a kihalás veszélye, hiszen számuk pár százra tehető.

Az akár 16 méter hosszú és 63 500 kilogramm súlyú északi simabálnák lenyűgözően nagy teremtmények. A sok évtizedes vadászati tevékenység és a klímaváltozás miatt mára nemcsak számuk csökkent le drasztikusan, hanem az egyes példányok testmérete is.

Ezt is olvasd el! Ezzel a módszerrel orvosolható lenne a klímaváltozás?

Átlagosan egy ma született bálna várhatóan körülbelül egy méterrel rövidebb lesz, mint egy 1980-ban született példány

– fejtette ki Joshua Stewart, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) munkatársa, aki részt vett egy 2021-ben közzétett kutatásban.

Ezt az átlagosan mintegy hét százalékos csökkenést most egy újabb tanulmány egy másik szemszögből vizsgálta meg.

A feltett kérdés az volt, hogy vajon a kisebb bálnák kevesebb utódot is szülnek-e. A válasz pedig aggodalomra ad okot.

Az 1970 és 2020 között gyűjtött adatoknak áttekintése után a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az eredmények erős bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a nőstény bálnák testmérete szorosan összefügg a borjú születésének valószínűségével.

Egy tizennégy méteres nőstény ötvenhat százalékos eséllyel szülhet, míg egy tizenegy méteres bálna már csupán negyedannyi, tizennégy százalék valószínűséggel hozhat világra utódot.

Azt is megállapították, hogy a méretcsökkenés a megszületett kisbálnák egészségügyi állapotára is romboló hatással van.

Ezt is nézd meg! Videón, ahogy egy szürke bálna segítséget kér egy embertől

Napjainkban már csak mintegy 360 északi simabálna él a világ vadvizeiben, közülük pedig kevesebb mint 70 a szaporodóképes nőstény.

Az éghajlatváltozás mellett a fajra a halászeszközökbe való belegabalyodás, az élőhelyek pusztulása, az óceáni zaj és a hajónak való csapódások is veszélyt jelentenek.

A legutóbbi tanulmányt készítő csoport most azt szorgalmazza, hogy a bálnák túlélését fenyegető közvetlen veszélyeket minél több állam, halászattal foglalkozó vállalat szüntesse meg. Szerintük ez az első szükséges lépés a bálnák védelméhez és a populációjuk helyreállításához. Ezek után pedig olyan hosszú távú gazdálkodási politikát vezetnének be, amelyek a nőstények egészségét és méretbeli növekedését helyezné előtérbe.