A vérben található koffein mennyisége hatással lehet a szervezetben levő testzsír szintjére. A testzsír mennyisége pedig egy olyan faktor, melynek nagy szerepe van a kettes típusú diabétesz, illetve a különböző kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában.

A svéd Karolinska Institute, a brit University of Bristol és a londoni Imperial College London kutatói genetikai markerek segítségével dolgoztak azon, hogy pontosítsanak a koffeinszint, a BMI (body mass index – testtömegindex) és a kettes típusú cukorbetegség kapcsolatán.

A kutatók szerint a kalóriamentes koffeintartalmú italok potenciálisan segíthetnek felvenni a harcot a testzsírral.

A kutatás szerint a genetikailag előrejelzett plazma magasabb koffeinkoncentrációja alacsonyabb BMI- és testzsírindexet eredményezett; ezen felül a magasabb koffeinkoncentrációval rendelkező genetikailag előrejelzett plazmák esetében alacsonyabb volt a kockázat a kettes típusú diabétesz kialakulására. A becslések szerint a koffein kettes típusú diabéteszre gyakorolt hatásának körülbelül a felét a BMI csökkenése közvetíti.

Ez is érdekelhet: Okozza vagy elmúlasztja a fejfájást a kávé? Elmondjuk!

A tanulmány majdnem tízezer ember adatait dolgozta fel specifikus, a koffein lebontását végző génekre fókuszálva. Arra derült fény, hogy azok az emberek, akik a géneket befolyásoló génváltozatokkal – nevezetesen a CYP12 és az őt szabályozó AHR génekkel – rendelkeztek, általában sokkal lassabban voltak képesek lebontani a koffeint, mint társaik.

Ráadásul annak ellenére, hogy ezek az emberek általánosságban kevesebb koffeint isznak, az ő vérükben több ideig volt kimutatható annak jelenléte.

A génváltozatok, a testzsírszázalék, az életstílus és a diabétesz közötti ok-okozati kapcsolat megállapításához úgynevezett mendeli randomizációt használtak – írja a ScienceAlert.

A mendeli randomizáció egy gén különböző változatainak felhasználásával vizsgálja azt, hogy egy külső esemény mennyiben felelős egy adott betegség kialakulásáért – magyarázza el a lexiq.

Korábbi kutatások már összekapcsolták a magasabb koffeinkoncentrációt a jobb egészséggel és az alacsonyabb BMI-indexszel, az új kutatás viszont tovább részletezi a koffein szervezetre való hatását.

Míg a kisebb, rövid távú kísérletek egyértelműen kimutatták, hogy a koffeinbevitel a súly- és zsírtömeg csökkenését eredményezte, a koffein hosszú távú hatásai egyelőre még ismeretlenek – hangsúlyozták a kutatók.

Ezen felül fontos megemlíteni, hogy a koffein nem mindig van jó hatással a szervezetre, így érdemes ennek megfelelően bánni vele.

A kutatócsoport úgy véli, a fent említett kapcsolat a koffein által indukált termogenezisnek (hőtermelésnek), illetve a zsír oxidációjának (azaz amikor a zsírból energiát „készít” a szervezet) köszönhető. Mind a kettő folyamat ugyanis fontos részét képezi az anyagcserének

Mindennek ellenére az ok-okozati folyamat megállapításához további kutatások szükségesek. Míg a tanulmányban relatíve sok ember adataid dolgozták fel, a mendeli randomizáció nem tévedhetetlen, így még mindig lehetséges, hogy olyan tényezők is szerepet játszanak a fent említett kapcsolatban, melyeket ebben a tanulmányban nem vettek figyelembe.

Figyelembe véve, hogy világszerte mennyi koffeint fogyasztanak az emberek, annak legkisebb emésztésre gyakorolt hatásai is jelentős egészségügyi következményekkel járhatnak

– olvasható ki a kutatásból.