Kínai tudósok genetikai módosításokat végeztek egy ismeretlen növényen, és annak leveleiből kokaint nyertek ki.
A kutatók évtizedek óta próbálják meghatározni, hogyan termeli a kokanövény − az a növény, amelyből a kokain nevű kábítószer származik − a bulibarát vegyületet. Ez egy összetett biokémiai ügy, és bár a kutatóknak az utóbbi időben sikerült feltérképezniük a folyamat nagy részét, egy kulcsfontosságú elem mibenlétére továbbra sem jöttek rá: hogyan alakul át pontosan egy MPOA nevű kémiai prekurzor a kokainmolekula egy részévé.
Ez is érdekelhet: Kólatörténeti kisokos: tartalmazott-e a Coca-Cola valaha is kokaint?
A kínai Kunmingi Botanikai Intézetből származó tudósoknak pontosan ezt a hiányzó láncszemet sikerült feltárniuk. Amint azt a Journal of the American Chemical Society című folyóiratban megjelent tanulmányukban részletesen kifejtették, a kutatóknak sikerült azonosítaniuk két, korábban ismeretlen enzimet − az EnCYP81AN15 és az EnMT4 nevűeket − a kokain előállítási folyamatában.
A tudósok ezután egy Nicotiana benthamiana, a dohánynövény közeli rokonának génhackelésével növesztették az enzimeket. És láss csodát: a dohánynövény a szárított levél milligrammjánként 400 nanogramm kokaint termelt, ami nagyjából egy huszonötödét jelenti egy átlagos kokacserje termésének.
Hasonló témában: Fiatalok és a drog: még csak nem is azért használják, hogy jól érezzék magukat
Bár leginkább partidrogként ismert, a kokainnak valójában van néhány tartós orvosi felhasználási módja. Ideális esetben ez a fejlesztés hozzájárul ahhoz, hogy az anyag gyógyszerészeti célokra is elérhetővé váljon.
Jelenleg a dohányban rendelkezésre álló kokaintermelés nem elegendő a tömeges kereslet kielégítéséhez
− mondta a New Scientistnek Sheng-Xiong Huang, a tanulmány egyik vezetője.
Fotó: Shutterstock
Ez az áttörés lehetővé teheti a gyógyszeripari cégek számára, hogy teljesen megszabaduljanak a növényi alapú termeléstől. Ez óriási hatással lesz az ellátási láncra, és potenciálisan hatással lehet akár az illegális termelésre is
− nyilatkozta Benjamin Lichman, a Yorki Egyetem kutatója, aki nem vett részt a kutatásban.
Egyelőre azonban nem valószínű, hogy a drogkartellek megragadják a technológia kínálta lehetőségeket. Ez az új génhackelési eljárás nem éppen olcsó, és közel sem skálázható − jelenleg sokkal jobban járunk, ha maradunk a jó öreg kokacserjénél.
Forrás: Futurism