Szőrös barátainkat is sújtja az időskori sekélyes, megszakított alvás.
Amikor kognitív nehézségekkel küzdő idős kutyákat figyeltek meg az Észak-Karolinai Állami Egyetem (NCSU) kutatói argentin és magyar kollégáikkal együtt, azt találták, hogy számos hasonló zavar áll fenn náluk, mint az Alzheimer-kórban szenvedő embereknél – írja a Science Alert.
Ez is érdekelhet: Ezek a tünetek, ha a kutyád demenciában szenved
28 idős kutya agyhullámait rögzítették egy kétórás szundikálás során, és érdekes alvási ciklustevékenységet figyeltek meg náluk. Az Alzheimer-kóros emberekhez hasonlóan a kifejezett kognitív problémákkal küzdő kutyák kevesebbet és kevésbé mélyen szundítottak, mint azok, akiknél nem mutatkozott kognitív hanyatlás.
A demencia jeleit mutató kutyák erősebb béta-hullám aktivitást mutattak szundikálás közben, ami az ébrenléthez kötődik. Alejandra Mondino, az NCSU állatorvosi neurológusa szerint ez azt jelenti, hogy a kutyák agya valójában nem alszik − vagy legalábbis nem teljesen. Ráadásul a demencia jeleit mutató kutyáknál a lassú hullámú alvás jelentős csökkenését tapasztalták.
Ha tovább olvasnál: 6 jel, hogy a kutyád depressziós − mit tehetsz ellene?
Az embereknél a lassú agyi oszcillációk az úgynevezett glimphatikus rendszer aktivitásához kapcsolódnak, amely egy olyan szállítórendszer, amely eltávolítja a fehérje hulladéktermékeket az agy-gerincvelői folyadékból. A lassú oszcillációk csökkenése az Alzheimer-kórban szenvedő embereknél közrejátszik a mélyalvás alatti rosszabb memória-konszolidációban
− magyarázza Natasha Olby állatorvos-neurológus az NCSU-tól.
Talán ugyanez vonatkozik a háziállatainkra is: a kutyák jó modellként szolgálhatnak az Alzheimer-kór kutatásához.
Fotó: Shutterstock
2002-ben figyelték meg, hogy a kutyák napi alvás-ébrenlét mintázata „drámaian megváltozott” az idős kutyáknál. A korábbi tanulmányok még arra támaszkodtak, hogy sebészi úton elektródákat ültettek be a kutya agyába. A jelenlegi kísérlet egy nem invazív és etikus alternatívát hozott létre, és közben az emberek alvásértékelésének arany standard technikáját alkalmazta.
Ehhez egy elektroenkefalogramot (EEG) kell a kutya fejére erősíteni, miközben az szundikál. A műszer ezután a koponyán kívülről rögzíti az agyhullámokat. A tovább szundikáló kutyák voltak azok is, amelyek jobban oldották meg a problémákat egy akadály megkerülő feladatban.
A kognitív hanyatlásban szenvedő idősebb háziállatok tehát hajlamosabbak alvászavaroktól és nappali álmosságtól szenvedni. Lehet, hogy ezek az alvászavarok váltják ki a kognitív hanyatlást, de az is lehet, hogy a kognitív hanyatlás okozza az alvászavarokat. A kutatók azt gyanítják, hogy egy kicsit mindkettőről szó van.
A kutatók most azt tervezik, hogy ezt az ördögi kört fiatalabb kutyáknál is nyomon követik, ahogy öregszenek. Így megtalálhatják a kognitív hanyatlás korai markereit, amelyek a gazdák számára is relevánsak lehetnek. Remélhetőleg a kutyákon végzett terápiás kísérletek segítenek majd irányt mutatni az emberek számára kifejlesztett kezelésekkel kapcsolatos döntéseinkben is.