A WHO szerdán közölte, hogy több száz majomhimlős eset bukkant fel azokon az afrikai országokon kívül, ahol a betegség jellemzően előfordul, figyelmeztetve, hogy a vírus valószínűleg a radar alatt terjedt.

A vizsgálatok folyamatban vannak, de a majomhimlő hirtelen megjelenése sok országban azt sugallja, hogy a vírus egy ideje észrevétlenül terjedhetett

– mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet vezetője.

Amióta május 7-én Nagy-Britannia először jelentett megerősített majomhimlős esetet, a WHO szerint több mint 550 megbetegedést igazoltak 30 országban, a nyugat- és közép-afrikai országokon kívül, ahol a betegség endémiás fázisban van.

Rosamund Lewis, az ENSZ egészségügyi ügynökségének vezető majomhimlő-szakértője szerint az, hogy ennyi eset jelent meg Európa nagy részén és más olyan országokban, ahol korábban nem fordult elő a betegség, egyértelműen aggodalomra ad okot, és arra utal, hogy a vírus egy ideig nem észlelt módon terjedt.

Nem tudjuk, hogy hetekről, hónapokról vagy esetleg évekről van-e szó

– mondta, hozzátéve, hogy nem tudják, hogy meglehet e még fékezni a terjedést.

A majomhimlő rokona a himlő, amely 1980-as felszámolása előtt évente milliókat ölt meg világszerte.

A majomhimlő – amely szoros érintkezés útján terjed – esetében a sokkal kevésbé súlyos tünetek jellemzően magas lázzal és hólyagos, bárányhimlőszerű kiütéssel járnak, amelyek néhány héttel később elmúlnak.

Eddig a legtöbb esetet a férfiakkal közösülést folytató férfiak körében jelentették, bár a szakértők hangsúlyozzák, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a majomhimlő szexuális úton terjed.

Bárki megfertőződhet majomhimlővel, ha szoros fizikai kapcsolatba kerül egy másik fertőzöttel

– mondta Tedros.

A szakember mindenkit sürgetett, hogy segítsen a megbélyegzés elleni küzdelemben, amely nem csak helytelen, de megakadályozhatja a fertőzötteket abban is, hogy ellátást keressenek, ami megnehezíti az átvitel megállítását.

Lewis hangsúlyozta, hogy létfontosságú, hogy közösen dolgozzunk együtt a továbbterjedés megakadályozásán, az érintkezés nyomon követése és a betegségben szenvedők elkülönítése révén.

A himlő ellen kifejlesztett vakcinák 85 százalékos hatékonyságúnak bizonyultak a majomhimlő megelőzésében is, de hiánycikknek számítanak.

A WHO nem javasolja a tömeges oltást, hanem inkább célzott alkalmazást javasol bizonyos körülmények között az egészségügyi dolgozók és a fertőzés által leginkább veszélyeztetett személyek védelmére.

Lewis kiemelte, hogy a majomhimlős esetek száma az endémiás országokban is emelkedik, mivel idén eddig öt afrikai országból mintegy 70 halálesetet jelentettek a vírus miatt.

A majomhimlő halálozási aránya általában meglehetősen alacsony. Maria Van Kerkhove, a WHO betegségekért felelős vezetője azonban figyelmeztetett, hogy bár eddig Európából nem jelentettek haláleseteket, ez megváltozhat, ha a vírus veszélyeztetettebb népességcsoportok körében is felüti a fejét.

Forrás: Science Alert