Az égett anyagok töredékei arra utalnak, hogy a lángok megszelídítése akár 1,5 millió évvel ezelőtt is elkezdődhetett.
Egy új kutatás során tudósok mesterséges intelligenciát alkalmaztak, hogy felfedezzék a tábortüzek rejtett nyomait egy izraeli alsó paleolitikumból származó, körülbelül 1 millió évvel ezelőtti lelőhelyről. A tűz azonosítása régészeti lelőhelyeken általában olyan vizuális nyomokra támaszkodik, mint a talaj vörösödése, elszíneződése, az anyagok vetemedése, repedezése és zsugorodása.
Az új tanulmányban a kutatók egy spektroszkópiai hőmérőt használtak, amely képes észlelni a mélytanulási algoritmusok által elemzett apró kémiai változásokat, amelyek segítségével megbecsülhető a kövek és a fosszíliák hőnek való kitettsége. Az izraeli Kimmel Régészeti Tudományos Központ régészei ezt a hőmérőt egy izraeli lelőhelyről származó kovakő leleteken használták, amelyeket 1,0 és 0,8 millió évvel ezelőttre datáltak.
A leleteket állati fosszíliák mellett találták sárgásszürke homokban, amelyek vörös agyag tetején helyezkedtek el. Ezen a lelőhelyen nem volt nyilvánvaló, vizuális jele a tűz használatának. Az MI hőmérő azonban finom kémiai jeleket mutatott ki, amelyek arra utalnak, hogy a kőszerszámok és agyardarabok egy részét különböző hőmérsékleten hevítették, némelyiket 400 Celsius-foknál is magasabbra. Ez arra utal, hogy tűzzel érintkeztek.
Bár a csapat figyelmeztet, hogy egyelőre nem zárhatják ki teljesen az erdőtüzeket – mivel a lelőhely nyílt helyen volt -, az eszközök és csontok csoportosulása arra utal, hogy a korai homininok valóban irányították a tüzet. Korábban úgy gondolták, hogy a tűz használata a homininok által körülbelül 150 ezer évvel ezelőtt előtt csak opportunista volt, mint például az ausztrál ragadozók, akik szándékosan szórták a lángokat, hogy segítsenek elűzni a zsákmányt.
De ha ezek a tüzek valóban a táborhelyekre korlátozódtak, ez mást sugall. Csak egy maroknyi ilyen régi régészeti lelőhelyen találhatók a tűzre utaló jelek mellett korai emberi leletek is, és ez tovább erősíti azt az elképzelést, hogy őseink már akkoriban is használták ezt a hatalmas technológiát.
Az új technika további alkalmazása segíthet többet megtudni arról, hogy mikor és hogyan szelídítettük meg a lángokat – állítják a kutatók. A más alsó paleolitikumbeli lelőhelyekről, köztük a Levantéban található leleteket újra megvizsgálva potenciálisan bővíthetjük a korai homininek és a tűz közötti kapcsolat tér-időbeli megértését, írja a kutatócsoport.
(Forrás: ScienceAlert)