Ugyan viszonylag kevés űreszköz jutott el a Marsig, mégis több ezer űrszemetet hagytak maguk után.
Az emberiség már több mint 50 éve kutatja a Mars felszínét. Az ENSZ Világűrbizottsága szerint a különböző országok eddig 18 ember alkotta tárgyat küldtek a Marsra 14 különböző küldetés során. A küldetések közül sok még mindig folyamatban van, de a Mars felfedezésének évtizedei alatt az emberiség rengeteg törmeléket hagyott maga után – állítja Cagri Kilic, a Nyugat-Virginiai Egyetem munkatársa, a marsi és holdi roverek követésével foglalkozó szakember a The Conversation cikkében.
Most augusztusban a NASA Perseverance marsjárója megtalálta a leszállása során kidobott egyik szemétdarabot, de bőven nem ez az első eset, hogy a tudósok szemetet találnak a Marson – mivel tényleg rengeteg van a felszínén.
De honnan származnak?
A Marson található törmelék három fő forrásból származik: a kidobott hardverekből, inaktív űreszközökből és a lezuhant űreszközökből.
A Mars felszínére irányuló küldetéséhez szükség van egy modulra, amely védi az űrhajót. Ez a modul egy hőpajzsot tartalmaz, ami védi az űrhajót, amikor áthalad a bolygó légkörén. Emellett van egy ejtőernyő és egy leszálló hardver is, hogy az űreszköz biztonságban landolhasson.
Az űrhajó ereszkedés közben eldobja a modul darabjait, ezek pedig a bolygó felszínén különböző helyeken landolhatnak. Amikor a törmelékek a földre zuhannak, kisebb darabokra törhetnek, ahogyan ez a Perseverance rover 2021-es landolásakor is történt. Ráadásul az apró darabokat aztán szétfújhatja a marsi szél is.
Az évek során rengeteg apró, szél által elfújt szemetet találtak. Még az augusztusi felfedezés előtt, június 13-án például a Perseverance egy nagy, fényes hőtakarót fedezett fel, amely néhány sziklába ékelődött be két kilométerre attól a helytől, ahol a rover landolt. De a 2012 óta a Marson munkálkodó Curiosity és a 2005-ös Opportunity is találkozott a leszállóegységükről származó törmelékkel.
Halott űreszközök
A Mars felszínén található kilenc inaktív űreszköz alkotja a következő típusú törmeléket. Ezek az űreszközök a következőek: a szovjet Marsz–3 és Marsz-6 űrszonda, az USA első marsi űrszondája, a Viking-1, illetve a Viking-2, leszállóegység, a Viking 1 leszállóegység, a Viking 2 leszállóegység, az első kerekes rover, a Sojourner, az első európai (brit) leszállóegység, a Beagle 2, elveszett Beagle 2 leszállóegység(új fülön nyílik meg), a Phoenix leszállóegység, a Spirit rover és a legutóbb elhunyt űreszköz, az Opportunity. Ezek egyébként többnyire épségben megmaradtak, így inkább történelmi relikviáknak tekinthetőek, mint szemétnek.
A lezuhant űrhajók és azok darabjai a marsi szemét másik jelentős forrása. Legalább két űrhajó már lezuhant, és további négy pedig a leszállás előtt vagy közvetlenül a leszállás után elvesztette a kapcsolatot. A bolygó felszínére való biztonságos leereszkedés a legnehezebb része egy Mars-küldetésnek, és nem is végződik mindig jól.
Kilic végzett is egy érdekes számítást: ha összeadjuk a valaha a Marsra küldött összes űrhajó tömegét, akkor körülbelül 9979 kilogrammot kapunk. Ha ebből levonjuk a felszínen jelenleg működő űreszközök tömegét -– 2860 kg) –,, akkor marad 7119 kg emberi törmelék a Marson.
Kilic szerint ma a tudósok egyik fő aggodalma a Marson található szemét miatt az, hogy azok milyen kockázatot jelentenek a jelenlegi és a jövőbeli küldetésekre. Azonban egyelőre ott tart a dolog, hogy a törmelékek még nem jelentenek veszélyt.
Kilic szerint a Marson található törmelék inkább azért lehet fontos, mert történelmi értéket közvetítenek: az űrhajók és darabjaik az ember által végzett bolygókutatás korai mérföldkövei.