2021. február 18-án szállt le a Perseverance marsjáró a Marson, azóta kutatja a lehetséges élet nyomait a bolygón.
Munkája során többek között mintákat is gyűjt, amiket egy jövőbeli ESA/NASA minta-visszahozó küldetés fog majd a Földre hozni. Ezek lesznek az első olyan, közvetlenül a Marsról származó kőzet- és talajminták, melyeket laboratóriumban elemeznek majd, és várhatóan izgalmas részleteket tárnak fel a vörös bolygó történetéről.
Úgy tűnik azonban, hogy a Perseverance rover már most is küld néhány meglepő adatot a Földre – tudatja a ScienceAlert.
A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) és az Oslói Egyetem által vezetett kutatócsoport új tanulmánya szerint a Perseverance talajradarja azt észlelte, hogy a kráter alatti kőzetrétegek furcsa módon ferdék. Ezek a furcsa szelvények lassan lehűlő lávafolyamokból származhatnak, vagy egy földalatti tó üledéklerakódásai lehetnek.
A Jezero-kráter átmérője mintegy 45 km, és a feltételezések szerint egykor tó lehetett. A Perseverance a nyugati peremén lerakódott nagy kőzet- és agyagásványok lerakódásait vizsgálta, ahol egykor víz folyhatott a kráterbe. A cél az, hogy a kutatók többet tudjanak meg a Mars felszínét borító vízről és erről az időszakról: mikor és hogyan változott át a Mars a mai hideg, száraz bolygóvá.
A csapat a RIMFAX által nyert első adatokat vette szemügyre.
Ezt a felmérést akkor végezték, amikor a rover a Jezero-kráteren keresztül megtette 3 km-es túráját, miközben adatokat szolgáltatott a kráter alatti kőzetszerkezet elektromágneses tulajdonságairól. Az így kapott radarképek olyan rétegsorokat mutattak, amelyek akár 15 fokos szögben is lefelé dőlnek.
Fotó: Shutterstock
David Paige, a UCLA föld-, bolygó- és űrtudományok professzora, a RIMFAX egyik vezető kutatója friss közleményében kifejtette:
Arra számítottunk, hogy vízszintes kőzeteket fogunk látni a kráter padlóján. Az, hogy így megdőlnek, összetettebb geológiai történelmet feltételez. Kialakulhattak, amikor az olvadt kőzet a felszín felé emelkedett, de utalhatnak egy régebbi, a kráterfenékbe temetett delta lerakódásra is.
A RIMFAX radarhullámokat küld a felszínre, melyeket a felszín alatti kőzetrétegek és egyéb jellemzők visszavernek. Ez lehetővé teszi a tudósok számára, hogy meghatározzák a föld alatti objektumok alakját, sűrűségét, vastagságát, szögét és összetételét.
Az adatok elemzése után a kutatócsoport megállapította, hogy a Perseverance által felmért területen gyakori a rétegzett kőzet. Sőt, azt is megállapították, hogy a lejtős területeken több irányba dőlő, erősen fényvisszaverő kőzetrétegek találhatók.
Az általuk megfigyelt ferde rétegek legvalószínűbb magyarázata vulkáni eredetre utal, ahol a magma föld alatti mozgása idővel kőzetrétegeket rakott le, amelyek lehűltek és megszilárdultak.
Azonban az is elképzelhető, hogy a rétegek üledékesek, ami a Földön vizes környezetben gyakran előforduló jelenség. Ebben az esetben a jellegzetességek abból adódnak, hogy a víz idővel lerakja az anyagot, amely megszilárdul és rétegzetté válik.