A félelmetes megalodon volt a valaha élt legnagyobb cápa, amely akár 20 méter hosszúra is megnőhetett, és fogai akkorák voltak, mint egy emberi kéz. Az ősi lény fogait elemző új kutatások feltárták, hogy a megalodon a csúcsragadozók legnagyobbika volt.

A sejtekben jelen lévő nitrogénizotópok szintjének vizsgálatával a tudósok meg tudják állapítani, hogy egy élőlény hol helyezkedett el a táplálékláncban.

A megalodon (Otodus megalodon) fogainak zománcában magas a nitrogén-15 szint, és ezáltal egyértelműen a tápláléklánc csúcsán foglalt helyet. Valójában a táplálékláncnak több szinttel magasabbnak kellett lennie a mainál, hogy a megalodon – amely körülbelül 3,6 millió évvel ezelőtt halt ki –, elférjen benne.

A legnagyobb fajokra – kék bálnákra, bálnacápákra, még az elefántokra és a diplodokuszokra is – szűrőevőként vagy növényevőként szoktunk gondolni, nem pedig ragadozóként. A megalodon és a többi megafogú cápa azonban valóban hatalmas ragadozók voltak, amelyek más ragadozókat ettek, és csupán néhány millió évvel ezelőtt haltak ki

– mondja Emma Kast biogeokémikus, a brit Cambridge-i Egyetem munkatársa.

Megalodon-fosszíliákat ma már nem lehet találni, így a fogaik elemzése az egyetlen mód arra, hogy megpróbáljunk képet alkotni ezekről a lényekről és arról, hogyan éltek. A paleontológusok szerencséjére a cápák életük során, ahogy nőnek, több ezer fogat hullajtanak el.

A fogak zománcában nagyon apró szerves anyagdarabok ragadnak meg, amelyek a kutatók számára az úgynevezett nitrogénmutatókat adják. Fogászati fúrók, tisztító vegyszerek és a nitrogént nitrogén-oxiddá alakító mikrobák segítségével méréseket lehet végezni.

A tápláléklánc rétegeit a tudósok szaknyelven trofikus szinteknek nevezik, és a tengeri táplálékláncok kiterjedtebbek lehetnek, mint az általunk ismert alapvető növény, növényevő és ragadozó rendszer, különösen, ha a tengeri táplálékláncok kisebb szervezetekkel (fitoplankton, nem pedig nagy növényekkel) kezdődnek.

Ha a megalodon létezne a mai óceánban, az alaposan megváltoztatná az ember és a tengeri környezet közötti kölcsönhatást”

– mondja Danny Sigman geológus, a New Jersey-i Princeton Egyetem geológusa.

Az óriáscápa a kutatók szerint szinte mindent megenne, amit csak akar: ragadozókat, sőt ragadozók ragadozóit is. Biztosat nem lehet tudni, de valószínűleg bálnákkal, sőt más megalodonokkal is táplálkozott.

Az egyik nyitott kérdés, amire a kutatás nem ad választ, hogy miért halt ki egy ilyen domináns ragadozó – a kutatók szerint elképzelhető, hogy egy másik cápafaj végül kiszorította a lényt.

Forrás: Science Alert