A tudósok elkészítették az eddigi legrészletesebb térképet a szürkeállományunk memóriabankját − azaz a hippokampuszt − az agy többi részével összekötő idegpályákról, és a régiók közötti kapcsolatok váratlan mintázatát tárták fel.

Meglepődtünk, hogy kevesebb kapcsolatot találtunk a hippokampusz és a frontális agykérgi területek között, és több kapcsolatot a korai vizuális feldolgozó területekkel, mint amire számítottunk

− mondta Marshall Dalton, a Sydney-i Egyetem pszichológusa.

Bár a hippokampusz emlékezetben betöltött pontos szerepéről még mindig sok vita folyik, a neurológusok biztosak abban, hogy kulcsszerepet játszik az emlékezet felépítésében és az érzékelésünkkel való integrálásában, hogy döntéseket hozhassunk a jövőre vonatkozóan. Ha sikerül jobban megérteni, hogyan működik a hippokampusz az agy más területeivel összefüggésben, az segíthet a memória hanyatlásának kezelésében.

Ez is érdekelhet: Az elektromos agystimulálás erősíti a memóriát öregkorban

Egy új képalkotási technikával, a diffúzió súlyozott képalkotással − az MRI-vizsgálat egy olyan típusa, amely a vízmolekulák szöveteken keresztüli diffúzióját használja a kontraszt létrehozásához − Dalton és munkatársai hét felnőtt, 35 év alatti nő agyából nagy felbontású térképet készítettek a hippokampusz és az agykéreg közötti kapcsolatokról.

Most egy olyan testre szabott módszert fejlesztettünk ki, amellyel megerősíthetjük, hogy a hippokampuszon belül hol kapcsolódnak össze a különböző agykérgi területek. Ezt pedig élő emberi agyban még nem végezték el. Sokkal részletesebben megnéztük a fehérállományi pályákat, amelyek lényegében az agy különböző területei közötti kommunikációs autópályák

− tette hozzá Dalton.

A kutatók megállapították, hogy a hippokampusz különböző üzenetküldő hálózatokkal rendelkezik, amelyek mindegyike az agykéreg meghatározott területeihez kapcsolódik. Ezekre a kapcsolatokra vonatkozó korábbi ismereteink főemlősök agyának boncolásából származtak, és az így kapott agytérkép nagyrészt megfelelt ezeknek.

Ha tovább olvasnál: Forradalmi áttörés: képes megváltoztatni gondolatainkat a neurotechnológia

Fotó: Shutterstock

A kutatók azonban sokkal több kapcsolatot fedeztek fel az emberi agy vizuális feldolgozó területén, és kevesebbet a frontális agykérgi területeken. A főemlősökön végzett boncolás utáni elemzéssel a finomabb részletek egészen sejtszintig kimutathatók, így lehet, hogy csak az embernél nem sikerült még feloldani az összes ilyen kapcsolatot.

Vagy az is lehet, hogy az emberi hippokampusz valóban kisebb számú kapcsolattal rendelkezik a frontális területekkel, mint azt várnánk, és nagyobb a kapcsolat az agy vizuális területeivel. Ennek van értelme, tekintve, hogy a hippokampusz nemcsak a memóriában játszik fontos szerepet, hanem a képzelőerőnkben és abban a képességünkben is, hogy mentális képeket építsünk fel az elménkben.

Más közelmúltbeli tanulmányok is találtak összefüggéseket az agy ezen területei között. A kutatócsoport kíváncsi, hogy a hasonló mintázatok konzisztensek-e a különböző demográfiai jellemzőkkel rendelkező emberek körében.

Ahogy a neokortex terjeszkedett, talán az emberek különböző kapcsolódási mintákat fejlesztettek ki, hogy megkönnyítsék az emberre jellemző memória- és vizualizációs funkciókat, amelyek viszont az emberi kreativitás hátterében állhatnak.

Forrás: Science Alert