Egy új tanulmány szerint légutaink eltömődnek mikroműanyagokkal, mivel óránként körülbelül 16,2 bitet lélegzünk be belőlük. Ez egy bankkártya értékű mikroműanyagot jelent hetente.

Ezek a műanyagrészecskék a légzés mellett táplálkozás útján is bekerülnek a szervezetünkbe, többek között az ereinkbe. Ott vannak a teánkban, a vizünkben és az ételeinkben, valamint egyre nagyobb mértékben a levegőben is – tárja fel a Science Alert. Nem tudjuk elkerülni őket, és egyelőre nem ismerjük az egészségügyi hatásukat.

Ez is érdekelhet: 6 egyszerű módszer, a műanyag csökkentésére a konyhában

2022-ben először találtak mikroműanyagokat mélyen az emberi légutakban, ami felveti a súlyos légzőszervi egészségügyi kockázatok aggodalmát

− magyarázza Mohammad Islam, a University of Technology Sydney mérnöke a tanulmányuk motivációját.

Islam és kollégái egy számítógépes áramlástani modell segítségével tárták fel, hogyan mozognak a mikroműanyagok a felső légutainkban különböző légzési körülmények között. Kiderült, hogy a legnagyobb mikroműanyagok (5,56 mikron) hajlamosak megrekedni a felső légutainkban, leginkább az orrüregben vagy a torok hátsó részén. A műanyagpor alakja is befolyásolja, hogy hol rakódik le.

A kutatók arról számoltak be, hogy a gyorsabb légáramlási sebesség összességében alacsonyabb mikroműanyag lerakódásokhoz vezetett, függetlenül azok alakjától. Islam és munkatársai legközelebb azt modellezik, hogyan mozognak ezek a részecskék a tüdőnkben.

Ha tovább olvasnál: 5 módszer a műanyag dobozok újrahasznosítására

A globális mikroműanyag-termelés robbanásszerűen növekszik, és ezzel a levegőben a mikroműanyagok sűrűsége is megnő

− magyarázza Islam.

Fotó: Shutterstock

Ezek az apró részecskék a műanyagok lebomlásából válnak ki. A mikrorészecskék egyik legjelentősebb forrása a divatipar, az egyre olcsóbb szintetikus ruhák egyre növekvő gyártásával.

Bár a mikroműanyagok nem azonnal mérgezőek, továbbra is aggodalomra ad okot ezen apró szennyezőanyagok hosszú távú hatása, különösen, ha felhalmozódnak bennünk.

Ráadásul a műanyagnak megvan a képessége arra, hogy káros stoppolókat vonzzon magához, köztük antibiotikum-rezisztens baktériumokat, vírusokat és olyan mérgező molekulákat, mint a tűzgátlók és a ftalátok.

Tehát annak megértése, hogy pontosan hová tapadnak ezek a részecskék, alapvető lépés annak kiderítése felé, hogy mit okoznak, amíg bennünk vannak.