Bár Naprendszerünk csillagának tevékenysége 11 éves periódusának közepén tetőzik általában, most úgy tűnik, a vártnál jóval hamarabb és nagyobb erősséggel következhet be a jelenség. Még a tudósok sem értik, mi állhat a jelenség hátterében.
Közelről nézve a Nap kiterjedt változékonyságot és aktivitást mutat ciklusai során. A napkitöréseknek nevezett fényes robbanások például rendszeresen hatalmas sugárzást okoznak bolygónkra nézve is. Így az előrejelzések azért is fontosak, hogy a fejlett technológiákat fel lehessen készíteni a várt hatásokra.
Ezt is olvasd el! A vártnál erősebbek és kiszámíthatatlanabbak a Nap jelenlegi ciklusának viharai
Ez okból a naptevékenységhez kapcsolódó megfigyeléseken a NASA és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal már évek óta dolgozik. Számításaik szerint 2025 júliusában lesz a következő gyengének nevezhető tetőpont – a legutóbbi 2014 áprilisában történt.
Robert Leamon, a NASA munkatása, valamint Scott McIntosh, az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) igazgatóhelyettese által nemrégiben közzétett (alternatív) előrejelzés azonban sok mindent megváltoztathat. Szerintük a ciklus csúcspontja egy évvel korábban, már 2024 negyedik negyedévében bekövetkezhet, a napfoltok száma pedig kétszerese lehet a hivatalos előrejelzésnek.
Fotó: NASA/Unsplash
Mi állhat a háttérben?
Számos előrejelzési módszer a naptevékenység minimumával – legalacsonyabb pontjával – mért ciklus hosszának időzítésére támaszkodik. Leamon és McIntosh ezzel szemben alaposabban megvizsgálta a tényleges napfoltokat és azok mágneses tulajdonságait, így kapták meg eredményüket.
Ez is érdekelhet: Örök sötétség: a kutatók szerint ekkor fog kiégni a Nap
Jonathan Borba/Unsplash
Milyen velejárói is vannak egy ilyen jelenségnek pontosan?
Bár a Föld mágneses pajzsa bizonyos fokú védelmet nyújt számunkra, a naptevékenység mégis hatással van ránk. Erre példa az északi fény. Ezek akkor keletkeznek, amikor a nap részecskéi elérik a magas légkört, és ott gerjesztik az atomokat, aminek következtében azok nagy energiájú állapotba kerülnek.
Már károsabb hatásai közé tartozik a részecskesűrűség változása a magas légkörben. Ez kisebb hibákat okozhat a GPS rendszerekben és más elektromos eszközökben is. Külső légkörünk enyhe felmelegedéséhez, illetve a Föld körüli pályán keringő műholdak működésének zavarát okozhatja.
Ez a cikk a The Conversation című folyóiratban jelent meg