A Solar Orbiter űrszonda éppen az űrben száguldozott, amikor a Nap déli pólusa közelében egy lyuk nyílt az égitest légkörében.

A koronalyuk egy pont a Nap külső légkörében, ahol a hőmérséklet lecsökkent. Ezek a hűvös foltok pedig nem világítanak olyan fényesen, mint a Nap többi része, ezért a képeken feketének tűnnek. Miközben a Solar Orbiter 2022 márciusában a lyukat tanulmányozta, nagy teljesítményű extrém ultraibolya műszere olyasmit észlelt, amit korábban még senki sem látott: mindenütt aprócska kitöréseket – számolt be róla a Science Alert.

Az Európai Űrügynökség felvételein pedig tökéletesen látható a jelenség:

A tudósok korábban nem tudták észlelni ezeket a mini kitöréseket, mert olyan „kicsinek” számítottak.

Ezek a fényes plazmasugarak egyenként néhány száz kilométer hosszúak, és 20-100 másodperc után eltűnnek. Mindegyik annyi energiát bocsát ki, amennyit körülbelül 3000-4000 amerikai háztartás fogyaszt el egy év alatt.

Olvasd el ezt is! Örök sötétség: a kutatók szerint ekkor fog kiégni a Nap

Bár ez alapvetően rengetegnek tűnhet, mégis semmiség a tudósok által megszokott napkitörésekhez képest. A legnagyobb napkitöréstípust X-osztályú kitörésnek nevezik, amely egymilliárd hidrogénbombának megfelelő energiát bocsát ki.

Mivel ezek a kisebb kitörések az egész koronalyukban megjelentek, a kutatók azt gyanítják, hogy a Nap többi részén is előfordulhatnak.

A jelenség feltárhatja a Nap egyik legnagyobb titkát: hogy miképp termeli az elektromos töltésű részecskék és a mágneses mezők erőteljes áramlását, amely a Földet is célba veszi.

Ez a napszélnek nevezett áramlás akkor gyorsul fel, amikor koronalyukak vagy nagy napkitörések irányulnak a bolygónk felé. A keletkező áradás blokkolhatja a rádiójeleket a Földön, megbéníthatja az elektromos hálózatokat, és akár műholdakat is kilökhet a pályáról, amely előidézné a rettegett internet-apokalipszist.