A Jupiter holdja, Ganymedes (Ganümédész) a Naprendszer egyik legnagyobb holdja sós felszín alatti óceánnal rendelkezik, amely szerves vegyületeket tartalmazhat – derült ki egy új kutatásból.
A NASA Juno űrszondája sókat és szerves vegyületeket észlelt a Jupiter legnagyobb holdjának, a Ganümédésznek a felszínén – számolt be a Live Science.
Az észlelésre egy 2021. júniusi repülés során került sor, amikor a Juno a Jupiter InfraRed Auroral Mapper (JIRAM) spektrométerével elemezte a Jupiter és holdjai légkörének kémiai összetételét és kölcsönhatásait. A Ganümédész 5268 kilométer szélességével nagyobb, mint a Merkúr, jeges kérge alatt pedig hatalmas óceán húzódik.
Ez is érdekelhet: Ez az oka annak, hogy nem láthatod a Jupiter gyűrűjét
A Juno JIRAM műszere olyan sókat mutatott ki, mint a hidratált nátrium-klorid, ammónium-klorid, nátrium-bikarbonát, és valószínűleg még az alifás aldehidek néven ismert szerves vegyületeket is. Ezeknek a vegyületeknek és sóknak a felfedezése segíthet a csillagászoknak jobban megérteni, hogyan alakult ki és fejlődött a Ganümédész, és esetleg fényt deríthet a felszín alatti óceánjának kémiai összetételére.
A Jupiter olyan erős mágneses mezővel rendelkezik, hogy a szerves vegyületek és sók holdjainak felszínén nehezen maradnak életben. Úgy tűnik azonban, hogy a Ganümédész egyenlítője körüli terület eléggé védett a Jupiter mágneses teréből származó elektronoktól és nehézionoktól ahhoz, hogy ezek a vegyületek fennmaradjanak.
A sók és szerves anyagok legnagyobb mennyiségét a mágneses mező által védett szélességeken található területeken találtuk. Ez arra utal, hogy egy mélytengeri sóoldat maradványait látjuk, amely elérte ennek a fagyott világnak a felszínét
– mondta Scott Bolton, a Juno vezető kutatója.
Ezeknek a sóknak és szerves vegyületeknek a jelenléte hidrotermális tevékenységre utalhat mélyen a jeges felszín alatt, vagy kölcsönhatásra a felszín alatti óceán és a bolygó mélyén található kőzetek között.
Olvasd el ezt is! Ijesztő hangok szűrődtek ki a Jupiter holdjáról
A szerzők szerint azonban a sós belső óceán tevékenységén kívül más folyamatok is létrehozhatták ezeket a sókat. Mivel a Ganümédésznek lényegesen vastagabb a kérge, mint az Európának, a mélyebb belseje és a felszíne közötti cserék nem biztos, hogy felelősek a felszíni összetételéért, és így a sekély kéreg és a felszín közötti cserét, vagy exogén lerakódást tükrözhetnek.