A nukleáris tél pusztítását feltérképező és kiszámító forgatókönyvek nem új keletűek, hidegháborús időszakból származnak. Évtizedekkel később már sokkal többet tudunk a légköri részecskéknek a mezőgazdaságunkra gyakorolt finomabb hatásairól.
A terméshozamokra és a halászati erőforrásokra vonatkozó legfrissebb adatok felhasználásával, a világ minden tájáról származó tudósok egy csoportja hat forgatókönyvet állított fel, amelyek megközelítőleg azt mutatják be, hogy milyen élelmiszer-ellátás várható egy háborúzó államok közötti, gyorsan eszkalálódó nukleáris konfliktus után.
Ha eltekintünk a támadások azonnali áldozataitól, amelyek százmilliós nagyságrendűek lehetnek, a kalóriahiányos válság okozta halálozási arány önmagában a világ népességének nagy részét kiirtaná. A kutatók a National Center for Atmospheric Research közösségi Földrendszer-modelljét használták fel annak előrejelzésére, hogy miként változhat az időjárási mintázat a nukleáris robbanások által felvert korom és por hozzáadásával.
Ez alapján becsléseket készítettek arról, hogy a terméshozamok és a tengeri állományok hogyan reagálnának a felszíni hőmérséklet, a közvetlen és diffúz fény, valamint a csapadék változására. Az eredmények nem voltak szépek. Vegyünk egy viszonylag kisebb, körülbelül 100 detonációval járó nukleáris bombázást, mint amilyenre akkor számíthatunk, ha India és Pakisztán között elmérgesedik a feszültség. A kutatók számításai szerint 5 millió tonna részecske kerülne a légkörbe. Összehasonlításképpen: a 2017-es kaliforniai és a 2019 végén Ausztráliában pusztító katasztrofális erdőtüzek egyenként 1 millió tonnát bocsátottak ki.
A következmények azt jelentenék, hogy a legtöbben 8 százalékkal kevesebb kalóriához jutnának hozzá, és a következő években akár 255 millió ember is éhínségnek eshetne áldozatul. Ironikus módon a táplálkozásunkban bekövetkező kiigazítások még azt is eredményezhetnék, hogy egyes közösségek még többet raknának a tányérjukra, akár 5 százalékkal növelve a bevitelüket. Ahogy a levegőben lévő korom egyre nagyobb számú atombombával gyűlik össze, csak egyre nehezebb lenne módot találni az élelmiszerforrások adagolására, még azok számára is, akik ki akarnák használni a káoszt. Egy totális háború, amely kimerítené az amerikai és orosz bombakészletek ezreit, 150 millió tonna szemetet és port juttatna bolygónk légkörébe, megfosztva a világot a kalóriák háromnegyedétől.
Az állati takarmánykészletek vészhelyzeti készletekbe való átcsoportosítása és a most elpazarolt élelmiszerek elfogyasztása csak eddig vezetne – lassú éhhalált jelentene 5 milliárd ember számára világszerte, akik a következő két évben a túléléshez szükséges élelemért küzdenének. Az élelmiszerkészletekhez való könnyű hozzáférés attól függne, hogy a lakosság hol él. Egy olyan forgatókönyv szerint, amelyben 250 nukleáris robbanás 27 millió tonna anyagot szór a levegőbe, az északi félteke magas szélességi területein több mint 50 százalékkal csökkenne a betakarított kalóriamennyiség, és körülbelül 20-30 százalékkal a halászati tartalékok. Az Egyenlítőhöz közelebbi nemzetek esetében az átlagos kalóriacsökkenés kevesebb mint 10 százalékos lenne.
Ukrajna inváziójának tanúsága szerint az élelmiszer-kereskedelem szinte biztosan megszakadna. A máshonnan szállított élelmiszerektől függő nemzeteknek gyorsan alkalmazkodniuk kellene. Néhány közösség számára ez talán nem is olyan rossz, mint amilyennek hangzik. Az étrendjüket kiegészítő nemzetközi kereskedelem nélkül Ausztrália lakossága még mindig a kalóriák legalább felét tavaszi búzából fedezné. A kutatók által végzett szimulációk szerint a terméshozam minimálisan csökkenne, sőt, talán némileg növekedne is. Bár az ausztráloknak továbbra is meg kellene húzniuk a nadrágszíjat, ugyanolyan mértékű veszteségek elkerülhetők lennének. Hasonlóképpen, Új-Zéland élelmiszerellátása kisebb hatással szembesülhet, mint azok a nemzetek, amelyek olyan növényekre támaszkodnak, mint a rizs.
A kutatók megjegyzik azonban, hogy az elkerülhetetlenül bekövetkező társadalmi-politikai zűrzavar az élelmiszer-gazdasággal kapcsolatos viszonylag egyszerű előrejelzéseket kaotikus zűrzavarba sodorja. Ausztráliában és Új-Zélandon valószínűleg menekültek beáramlása indulna meg Ázsiából és más, élelmezési bizonytalansággal küzdő országokból, jegyzik meg a szerzők. Bár a tanulmány pontosabb adatokkal fejleszti a korábbi előrejelzéseket, még mindig rengeteg ismeretlen van, amikor arról van szó, hogy az emberiség hogyan küszködne egy nukleáris háborút követően. Más tényezők, mint például az ózon elvesztése és a beporzók pusztulása, szintén befolyásolnák a kezelt és nem kezelt erőforrásokat. Ezek figyelembevételével a halálozási arányunk még tovább nőhetne.
(Forrás: ScienceAlert)