A régészek egy speciális új technológiát használtak fel annak érdekében, hogy megértsék, az ókori rómaiak miért öntötték le gipsszel az elhunyt szeretteik holttestét. A kutatás közben azonban a szakemberek egy megdöbbentő tragédiára lettek figyelmesek.

Ezen temetési rituálé folyamán – amelynek a keletkezéséről a mai napig nincsenek pontos információink – a gipsz folyékony formáját öntötték bele egy koporsóba, amely befedi az elhunyt testét, és végül megkeményedik.

Ezáltal egy olyan üregszerűség jön létre, ahol a halott alakja, mérete és eredeti helyzete tökéletesen megmarad. Ebben az esetben tehát lényegében egy gipszszoborról beszélhetünk.

Ez is érdekelhet: A császárok törzshelye volt – 1800 éves ókori római borászatra bukkantak rá

A vizsgálat során a csapat 16 római kori gipszes temetkezés 3D-s szkennelését gyűjtötte össze, ezeket a leleteket egyébként a brit Yorkshire Múzeum őrzi.

Ezek a fajta síremlékek jellemzően csak egyetlen személyt tartalmaznak, de a szkenneléseikből kiderült, hogy az egyik gipszkoporsóban egy két felnőttből és egy csecsemőből álló család volt, akik minden bizonnyal egyszerre haltak meg.

A 3D-s képek lehetővé teszik, hogy szemtanúi legyünk egy megrendítő családi tragédiának majdnem 2000 évvel a bekövetkezése után, és nemcsak az ókori élet törékenységére emlékeztetnek bennünket, hanem arra is, hogy milyen gondosságot fordítottak ennek az embercsoportnak a temetésére. (..) A három személy körvonalai a gipszben szabad szemmel is láthatók, de nehéz kivenni a testek egymáshoz való viszonyát, és felismerni, hogyan voltak felöltöztetve vagy bebugyolálva. Az így kapott 3D-s modell azonban lenyűgöző módon tisztázza ezeket a kétértelműségeket

– mondta Maureen Carroll professzor, a Yorki Egyetem római kori régészetének tanszékvezetője egy nyilatkozatban.

A kutatócsoport eredményei kifejezetten nagy tudományos sikernek számítanak, azonban arra a kérdésre még mindig nem tudnak pontos választ adni, hogy a rómaiak miért választották ezt a temetkezési módot.

Forrás: IFL Science