A gyors rádiókitörések (FRB) napjaink egyik legrejtélyesebb csillagászati jelenségei. Ezek az átmeneti események olyan kitörésekből állnak, amelyek egy milliszekundum alatt több energiát bocsátanak ki, mint a Nap három nap alatt.
Bár a legtöbb kitörés csupán ezredmásodpercekig tart, ritkán előfordult, hogy az FRB-ket ismétlődőnek találták. Bár a csillagászok még mindig nem tudják, hogy mi okozza őket, és a meglehetősen nagy véleménykülönbség áll fenn a tudósok között, az erre irányuló kutatások alaposan megnövelték a tanulmányozható események számát.
Az egyik vezető obszervatórium, a CHIME, egy új generációs rádióteleszkópot hívott segítségül, amely a Dominion Radio Astrophysical Observatory (DRAO) területén található, a kanadai Brit Columbiában.
A meglehetősen nagy látómezeje és széles frekvencia-lefedettsége miatt ez a teleszkóp nélkülözhetetlen eszköz az FRB-k észlelésében.
A CHIME/FRB Collaboration egy új típusú algoritmus segítségével 25 új, ismétlődő FRB-re talált bizonyítékot a CHIME adataiban, amelyeket 2019 és 2021 között észleltek.
Ez is érdekelhet: Felfoghatatlanul távoli rádiójelet észleletek a tudósok
Érdemes azonban pár szót ejteni magukról a rádiókitörésekről is: a rejtélyes jellegük ellenére az FRB-k mindenütt jelen vannak, és a legjobb becslések szerint az események naponta nagyjából ezerszer láthatóak az égbolton. Az eddig javasolt elméletek és modellek egyike sem képes teljes mértékben megmagyarázni a kitörések vagy a források összes tulajdonságát.
Míg egyes jelenségeket feltehetően neutroncsillagok és fekete lyukak okoznak (ami a környezetük nagy energiasűrűségének tudható be), a többieket továbbra sem lehet osztályozni. Emiatt más elméletek is fennmaradtak, a pulzároktól és magnetároktól kezdve a földönkívüli kommunikációig.
A CHIME-t kifejezetten a semleges hidrogén által elnyelt és kibocsátott fény hullámhosszának, az úgynevezett 21 centiméteres hidrogénvonalnak az észlelésére tervezték. Így a csillagászok meg tudták mérni, hogy a „sötét időszakban” milyen gyorsan tágult az Univerzum, és összehasonlítást tudtak végezni a későbbi, megfigyelhető kozmológiai korszakokkal.
A CHIME azonban azóta bebizonyította, hogy széles látómezejének és az általa lefedett frekvenciatartománynak (400-800 MHz) köszönhetően alkalmas az FRB-k tanulmányozására. A CHIME/ FRB Collaboration célja éppen ez, azaz az FRB-k detektálása és jellemzése, valamint a forrásukig való visszavezetésük.
Amint már említettük, az új algoritmus segítségével a CHIME/FRB együttműködés 25 új ismétlődő jelet fedezett fel, ami csaknem megduplázta a tanulmányozható források számát.
Ezek az eredmények segíthetnek a jövőbeli felmérésekben, amelyeknek a következő években üzembe helyezendő új generációs rádióteleszkópok is hasznára válnak.
Ezek közé tartozik a Square Kilometer Array Observatory (SKAO), amely várhatóan 2027-re gyűjti be az első jeleket. Az Ausztráliában található, 128 tányérral rendelkező teleszkópot a dél-afrikai MeerKAT-tömbteleszkóppal egyesítve a világ legnagyobb rádióteleszkópjává alakítják.
Forrás: Science Alert