Ha az immunrendszerünk könnyen felismerné a rákos sejteket, az a betegség új kezelési módjait is felgyorsíthatná.
Mi lenne, ha egy gyógyszer arra késztetné a rákos sejteket, hogy felfedjék magukat az immunrendszer előtt, mely aztán célba vehetné és elpusztíthatná őket?
Lényegében ezt a megközelítést alkalmazza a rák kezelésének egy − még embereken nem tesztelt − új keletű formája, ahogyan azt a Cancer Cellben megjelent új tanulmány leírja.
A kezelés úgy működik, hogy a rákot okozó KRAS gén egy fehérjét − amely feltehetően az összes daganat teljes negyedéért felelős − a rákos sejtek felszínére vonz. Ekkor a kezelés a felszínre került fehérjét egy óriási „egyél meg” jelzéssé alakítja a szervezet immunrendszere számára.
Az immunrendszer már képes felismerni a mutáns KRAS-t, de a megtalálásában még nem olyan jó. Amikor ezt a markert a fehérjére tesszük, sokkal könnyebbé válik az immunrendszer számára a felismerés
− mondta a közleményben Kevin Shokat, a tanulmány társszerzője, az UCSF vegyésze.
Ez egyszerű és logikus feltevésnek hangzik, de az orvosok eddig nehezen tudták a gyakorlatba átültetni. A probléma az, hogy a gyógyszereknek nagyon nehéz a mutáns, rákkeltő KRAS fehérje felszínéhez kötődniük − ami feltételezi, hogy egyáltalán el lehet érni a fehérjét, mert a legtöbbjük a sejt belsejében tartózkodik, ahol a szervezet immunrendszere nem észleli.
Részben Shokat KRAS-szal kapcsolatos kutatásainak köszönhetően az évek során a tudósok olyan gyógyszereket tudtak kifejleszteni, mint például a szotoraszib (más néven Lumakras), amelyek segítenek blokkolni a KRAS daganatnövesztő hatását. De ahhoz, hogy valóban kigyomlálják és elpusztítsák a KRAS sejteket, a kutatók egy másik gyógyszerhez fordultak: az ARS1620-hoz.
Fotó: Shutterstock
A Cancer Cell tanulmányában a kutatók megállapították, hogy az ARS1620 nemcsak hozzákötődött a KRAS-fehérjékhez és blokkolta azok daganatnövelő hatását, hanem a sejtek felszínére is vonzotta őket. Amikor pedig összekapcsolódtak, az általuk alkotott gyógyszer-KRAS-komplex riasztotta a szervezet immunrendszerét, hogy jöjjön és szabaduljon meg a sejtektől, amelyeken elhelyezkednek.
Ez a mutáns fehérje általában elrepül a radar alatt, mert annyira hasonlít az egészséges fehérjéhez. De amikor ezt a gyógyszert hozzácsatoljuk, azonnal ki lehet szúrni
− mondta Charles Craik, a tanulmány egyik szerzője, az UCSF gyógyszerészeti kémia professzora ugyanebben a közleményben.
A kutatók szerint innen kiindulva sikerült kifejleszteniük az immunterápia egy új formáját, amely arra ösztönzi az immunrendszert, hogy felismerje és célba vegye az ARS1620-hoz kötött rákos KRAS-t. A tanulmány még azt is megállapította, hogy a kezelés olyan KRAS-sejteken is működik, amelyek már rezisztensek voltak a gyógyszerrel szemben.
Ez ígéretes fejlemény, de még sok munkát kell végezni, mielőtt a kezelés eljut az emberi tesztelésig. Craik ennek ellenére továbbra is optimista:
Ez egy platformtechnológia. Szeretnénk más célpontokat is belőni, amelyek a molekulákat a sejtfelszínre mozgathatják, és így immunterápiás kezelésre alkalmassá teszik őket.
Forrás: Futurism