Egy új tanulmány szerint a légszennyezés még egy sakkjátszmát is befolyásolhat. Rossz hír, akiknek már így is nehezen megy a játék, de még rosszabb hír, hogy az élet más területein is hatással lehet ránk a szálló por.

A tanulmány megállapította, hogy amikor a levegőben lévő szálló por koncentrációja egy bizonyos szint fölé emelkedik, a sakkozók több hibát vétenek a versenymeccseken. Ráadásul a hibák súlyossága is egyenesen arányosan nőtt – a játszmákat a kutatók mesterséges intelligenciát használó szoftverek segítségével elemezték.

Egészen pontosan: amikor a szálló por szintje 10 µg/m3 -rel nőtt, a sakkozók hibáinak az esélye 2,1 százalékponttal növekedett, míg a hibák súlyossága 10,8 százalékkal emelkedett, számol be a tanulmányról a ScienceAlert.

Ez is érdekelhet: Magunkra és a környezetünkre is káros, ha fával fűtünk otthon

A szálló por (PM) szilárd részecskék és folyékony cseppek levegőben terjedő egyvelege, amelyben olyan anyagok találhatók, mint a por, korom, füst, szerves anyagok és különböző vegyi anyagok. Gyakran az égés mellékterméke, amely a levegőben marad, miután valami elégett.

A részecskék egy része természetes forrásokból, például vulkánokból vagy tüzekből származik, de a városokban (és máshol) a légszennyezés nagy része emberi tevékenységből ered, például erőművekből, járművekből vagy mezőgazdaságból.

A részecskéket részecskeméret szerint osztályozzák, a kisebb darabok nagyobb kockázatot jelentenek. A legkisebb csoport, az úgynevezett finom részecskék (vagy PM 2,5), ami a 2,5 mikron vagy annál kisebb átmérőjű részecskéket foglalja magában – ez a méret lehetővé teszi, hogy a szálló por bejusson mélyen a légutakba, és azon túl.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a légszennyezés évente több millió korai elhalálozáshoz vezet világszerte. Az is ismert, hogy hozzájárul a rák, a szívbetegségek és más egészségügyi problémák kialakulásához, de egyre többen vizsgálják már a kognitív hatásait is.

Az új tanulmányhoz a kutatók 121 játékost követtek nyomon három nyolchetes németországi sakkversenyen 2017 és 2019 között, több mint 30 ezer lépést rögzítve. A mesterséges intelligencia segített nekik az egyes lépések megítélésében, az optimális döntések azonosításában és a hibák megjelölésében.

Shutterstock

A versenyek helyszínein belül érzékelőket is használtak a szálló por, a szén-dioxid és a hőmérséklet rögzítéséhez. A szerzők hozzátették: a kültéri körülmények még beltéren is befolyásolhatják ezeket a tényezőket.

A beltéri PM 2,5 szintek a versenyek alatt 14 és 70 mikrogramm/köbméter levegő között mozogtak a tanulmány szerint, ami a városi területek levegőjéhez hasonlítható.

A kutatók szerint „minden jel arra mutat”, hogy a PM 2.5 a felelős a rosszabb teljesítményért, mivel más változók, – hőmérséklet, szén-dioxid, zajszint – nem mutattak hasonló kapcsolatot a játékosok döntéseivel.

A kutatók figyelembe vették a játékosok ellenfeleinek minőségét is, és értékelték, hogy a teljesítménycsökkenés nem csupán a keményebb meccsekre utalt-e, de végül a hasonló erősségű ellenfelek között is megfigyelhető volt a tendencia.

Ez is érdekelhet: Két óra alatt megváltoztatja az agyunk működését a légszennyezés

A tanulmány szerint a légszennyezés és az időnyomás kombinációja még rosszabbá tette a helyzetet. Amikor a játékosoknak a mérkőzés kritikus szakaszában versenyt kellett futniuk az idővel, a részecskék extra terhelése még tovább növelte a hiba valószínűségét 3,2 százalékponttal, a hibák nagyságát pedig 20,2 százalékkal.

A tanulmányban megjegyzik, hogy sokkal szélesebb körű következményei lehetnek, ha a légszennyezés más kontextusokban is hasonló kognitív hatásokkal jár, mivel csendben ronthatja az ítélőképességünket kulcsfontosságú pillanatokban.

Az biztos, hogy további kutatásokra van szükség a témában, de a mostani tanulmány is azt bizonyítja, hogy befolyásolhatja a döntéshozatalunk minőségét a levegő minősége – állítja a kutatás.