Úgy tűnik, azok az állatok élnek a legtovább, amik a leginkább meg tudják védni magukat a rájuk leselkedő ragadozóktól. Közülük pedig a páncéllal rendelkezőek állnak az élen ilyen téren.
A teknős nem az egyetlen hidegvérű állat, amely különös módon hosszú élettartammal rendelkezik. A tuatara, egy gyíkszerű hüllő, amelynek gerincén tüskék sora fut végig, jóval több mint egy évszázadot élhet, a vak barlangi szalamandra pedig (egy kétéltű, amelynek bőre szinte áttetsző és nagyon rossz a látása) akár 70 éves koráig is elélhet. Annak megállapítására, hogy mely tényezők befolyásolják az öregedés ütemét, egy 113 tudósból álló nemzetközi csapat az öregedés és a hosszú élet eddigi legátfogóbb tanulmányát végezte el, amely 77 vadon élő hüllő- és kétéltűfaj 60 éven át gyűjtött adatait foglalta magába.
A csapat megállapította, hogy a leglassabban öregedő állatok olyan védekező tulajdonságokkal rendelkeztek, amelyek megvédték őket a ragadozóktól. Meglepő módon a kemény páncéllal rendelkező állatok (pl. teknősök) alig öregedtek, ami megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy az öregedés evolúciósan elkerülhetetlen. A kutatócsapat az öregedés ütemének egy népszerű magyarázatát, a hőszabályozási hipotézist tesztelte, amely szerint a gyorsabb anyagcserével rendelkező állatok gyorsabban öregednek.
E hipotézis szerint a melegvérű állatok gyorsabban öregednek a magas anyagcseréjük miatt, amelyre a hőtermelésükben támaszkodnak. A hidegvérű állatok ezzel szemben a környezetükből szívják fel a hőt (például napozással), ezért anyagcseréjük gyakran alacsonyabb, így lassabban öregszenek. A kutatócsoport eredményei azonban azt mutatják, hogy a hidegvérű állatok öregedési rátája sokkal változatosabb, mint azt korábban gondolták.
Egyrészt úgy tűnt, hogy néhány hidegvérű állat (köztük a legtöbb teknős, néhány béka és szalamandra, valamint egy krokodilfaj) egyáltalán nem öregszik. Más szóval, a halálozás valószínűsége nem nőtt az állatok öregedésével, ami csak egyetlen melegvérű állatnál, a meztelen vakondpatkánynál található meg. Másrészt a hidegvérű fajok közül egy tucatnyi négyszer gyorsabban öregedett, mint az impala, az egyik leggyorsabban öregedő melegvérű állat. Ez arra utalt, hogy a fajok közötti öregedési sebességbeli különbség nem csupán a testhőmérséklet szabályozásán alapul.
A rejtély megfejtéséhez a kutatók a védőfenotípus-hipotézist vizsgálták, egy kevésbé ismert hipotézist, amely szerint a védő tulajdonságokkal – például páncéllal vagy méreggel – rendelkező állatok lassabban öregednek. Ezek a különböző védelmi mechanizmusok csökkenthetik az állatok halálozási arányát, mert nem eszik meg őket más állatok. Így nagyobb valószínűséggel élnek tovább, és ez hatással van a lassabb öregedésre. A kutatók a védelem két kategóriáját vették figyelembe: a fizikai (páncél) és a kémiai (méreg) védelmet.
Ha csak a hidegvérű állatokat hasonlították össze, a fizikai védelemmel rendelkező fajok ötször lassabban öregedtek, mint azok a fajok, amelyeknek egyik védekezési forma sem volt, a kémiai védelemmel rendelkező fajok pedig kétszer olyan lassan öregedtek. Ez a megállapítás nem valószínű, hogy olyan öregedésgátló krémhez vezet, amelytől páncélt növesztünk, mint a teknősbéka. Azonban az állatok öregedéséről egy átfogóbb képet fest, ami segíthet a tudósoknak azonosítani az emberi öregedéssel kapcsolatos tulajdonságokat.
(Forrás: BigThink)