A mai rendkívül polarizált környezetben – amelyet mély politikai megosztottság, fokozott társadalmi feszültségek, valamint a félretájékoztatás és álhírek áradata jellemez – a tényekben sokkal kevésbé biztosak az emberek, mint régebben. De mi hat rájuk?

A kutatók szerint a „tények” mai felfogásának e furcsa kétértelműsége miatt a tények felhasználása valamilyen erkölcsi vagy politikai érv alátámasztására már nem jelent biztos stratégiát, annak ellenére, amit a saját intuíciónk és logikánk sugallhat.

Ehelyett a szakértők szerint, ha esélyt akarunk arra, hogy egy komoly témában megváltoztassuk valakinek a véleményét, akkor a saját személyes tapasztalatainkat érdemes előhozni.

A politikai ellenfelek jobban tisztelik az erkölcsi meggyőződéseket, ha azokat személyes tapasztalatokkal támasztják alá. Az erkölcsi nézeteltéréseken belüli igazságérzet biztosítása jobban megvalósítható szubjektív tapasztalatok megosztásával, nem pedig tények közléséve

– írják a nemrég megjelent szociálpszichológiai tanulmány szerzői.

A tényekre való támaszkodás a saját meggyőződésünkkel ellentétes nézeteket vallók meggyőzése érdekében hosszú múltra tekint vissza, amely a felvilágosodásig, és az igazságon és logikán alapuló racionalitás előmozdításáig nyúlik vissza. Az érvelés tényeken való megalapozása egykoron jó módszernek számított arra, hogy tiszteletet vívjunk ki a vitákban, és megnyerjük az ellenfeleket.

Maga a racionalitás azonban nem feltétlenül ment ki a divatból, de a kutatók szerint egyre nehezebb a tényekkel kivívni a tiszteletet egy vitában, mivel a mai politikai spektrum széttöredezett jellege miatt már magukat a tényeket is gyakran vitatják.

A tanulmány szerzői szerint, ha az objektív tények helyett a saját szubjektív tapasztalatainkat osztjuk meg, az a másik számára nagyobb valószínűséggel tűnik igaznak, mivel kevésbé kérdőjelezik meg a velünk megtörtént eseményeket.

A megállapítás egy 15 külön kísérletet felölelő széleskörű vizsgálatból származik, amelyben a kutatócsoport azt mérte és hasonlította össze, hogy a tényeken alapuló vagy a tapasztalatokon alapuló stratégiák hatására a résztvevők számára racionálisabbnak tűnnek-e az erkölcsi vagy politikai álláspontok.

Az olyan témákkal kapcsolatos kísérletek során, mint a fegyvertartás ellenőrzése, a szénbányászat és az abortusz, több ezer résztvevő bevonásával – és több mint 300 000 YouTube-videóhoz fűzött hozzászólás elemzésével – a kutatók azt találták, hogy a releváns személyes tapasztalatokat kifejező érvek győztek a tényalapú stratégiákkal szemben.

A kutató azt feltételezzük, hogy ez a hatás azért van, mert a személyes tapasztalatok megkérdőjelezhetetlenek; az első kézből származó ismereteket nehezen lehet megcáfolni.

A személyes tapasztalatok közül azok a történetek a legmeggyőzőbbek, amelyekben az emberek személyes sérüléseiket vagy traumáikat osztják meg.

A lényeg, hogy racionális, érző emberi lényként tekintsenek ránk

– mondta Kurt Gray vezető kutató és szociálpszichológus, a Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem munkatársa.

Végső soron, bár a kutatók elismerik, hogy munkájuk még mindig sok kérdést hagy megválaszolatlanul, azt mondják, hogy eredményeik rávilágíthatnak egy skálázható mechanizmusra, amely segíthet áthidalni az erkölcsi megosztottságot a széttöredezett „igazság utáni” társadalomban.