Amennyiben mindig is érdekelt, milyen érzés lehet az Uránuszon járkálni, van számodra egy jó hírünk: a tudósok ugyanis aktívan elkezdtek foglalkozni ezzel a kérdéssel.
A csillagászok nemrégiben szimulálták az Uránusz és a hozzá nagyon hasonló Neptunusz légköri viszonyait, mivel fontosnak tartották, hogy az esetleges jövőbeni küldetések előtt legyen némi fogalmuk arról, mire számíthatnak az előbb említett bolygókon – írja a Science Alert.
A két jégóriás egyébként nagyon hasonlít egymásra, de van néhány érdekes különbség, mint például az eltérő színárnyalatuk, ami a légkörükben lévő gázok eloszlásának módjából adódik.
Ez is érdekelhet: Miért tűnnek el időről időre a Neptunusz felhői?
A kihívást az jelenti, hogy bármelyik szonda óriási nyomásnak és hőmérsékletnek lenne kitéve, ezért nagy teljesítményű hővédelmi rendszerre lenne szüksége, hogy hasznos ideig bírja a légkörbe való belépést. Egy ilyen rendszer tervezésének megkezdéséhez először a jelenlegi európai tesztberendezéseket kell átalakítanunk, hogy reprodukálni tudjuk az érintett légköri összetételeket és sebességeket
– magyarázza Louis Walpot aerotermodinamikai mérnök az Európai Űrügynökségtől.
Fontos hozzátenni, hogy az Uránusz környékén utoljára a ’80-as években vizsgálódtak legutoljára, amikor arrafelé haladt el a Voyager 2 nevű szonda.
Ettől függetlenül a kutatók egy speciális kísérletet végeztek el, amely alapján meg lehet saccolni, milyen körülményekre lehet számítani a két bolygón.
Mivel az eredményes mintagyűjtéshez strapabíró műszereket kell építeni, az Egyesült Királyság, az Európai Űrügynökség és Németország által delegált szakemberek nemzetközi a Galileo-hoz hasonló, kisebb méretű belépő szondát készítettek, és két különböző létesítményt használtak az uránuszi körülmények reprodukálására.
Az egyik ilyen objektum, az Oxfordi Egyetem hiperszonikus plazmaberendezése, a T6 Stalker Tunnel volt, valamint a Stuttgarti Egyetem Nagy Enthalpiájú Áramlásdiagnosztikai Csoportjának plazma-szélcsatornái.
A kísérlet nemrégiben befejeződött, a kutatók pedig a megszerzett információkat felhasználhatják a két bolygó légkörének mérésére szolgáló érzékelők kifejlesztéséhez – ez azonban éveket fog igénybe venni.