Egy szokatlan vulkanikus üstökös váratlanul hatalmas gáz- és jégfelhőt eresztett ki magából, a látvány pedig megdöbbentette a csillagászokat.

A tudósok úgy vélik, hogy a 29P/Schwassmann-Wachmann vagy röviden 29P névre keresztelt objektum a Naprendszerünk legvulkanikusabban aktív üstököse – írja a Futurism a Live Science alapján.

Először 1927-ben fedezték fel Arnold Schwassmann és Arno Arthur Wachmann német csillagászok, és körülbelül 15 évente kerüli meg a Napot.

Ez is érdekelhet: Megtalálhatták a Földhöz legközelebbi fekete lyukat

A 29P nagyjából 60 kilométer átmérőjű, és a feltételezések szerint a Kuiper-övből származik, amely a Naprendszer legmesszebb eső részein keringő aszteroidák hatalmas gyűrűje.

A Cardiffi Egyetem doktorandusza, Cai Stoddard-Jones szerint a fentebb leírt esemény kifejezetten ritkának számít, és nehéz megmondani, hogy mi is történhetett valójában.

Ahelyett, hogy forró magmát okádnának a légkörbe, mint egy földi vulkán, a 29P-hez hasonló üstökösök folyékony szénhidrogének fagyos keverékét bocsátják ki a világűrbe.

Érdekes módon ez az anyag feltehetően ugyanabból az anyagból áll, amely több milliárd évvel ezelőtt életet hozhatott a Földre.

Patrick Wiggins amatőr csillagász november 22-én vette észre, hogy az üstökösből hatalmas gázfelhő tört ki, ami több mint négy magnitúdós fényességnövekedést okozott. Később pedig több csillagász is megerősítette a 29P heves kitörését.

A P29 nem különbözik a Szaturnusz, a Jupiter vagy a Neptunusz körül keringő hűvös holdaktól, mivel az üstökösnek is a szilárd és jeges magját egy masszív kéreg veszi körül. A Nap sugárzásának hatására azonban a magban gázok halmozódnak fel, ami nyomásnövekedéshez vezet.

Richard Miles, a Brit Csillagászati Egyesület (BAA) csillagásza a Live Science-nek elmondta, hogy a P29 olyan füstfelhőt szabadíthatott fel, amely „valószínűleg több mint egymillió tonna kilövellt anyagból állt”.

A tudósok csak találgatni tudnak, hogy az objektum ezúttal miért tört ki ennyire hevesen. Miles és kollégái úgy vélik, hogy a 29P lassuló forgása lehetővé tehette, hogy a Nap sugárzása egyenetlenül melegítse fel a magját, annak ellenére, hogy az üstökös kifejezetten széles pályán kering.

A 29P felfedezése után majdnem egy évszázaddal is még rengeteg kérdés maradt – mondják a kutatók.

Szerencsére a NASA James Webb űrteleszkópja a tervek szerint a jövő év elején közelebbről is megvizsgálja a 29P-t, ami újabb részleteket tár majd fel a magányos idegen égitestről.