Az elmúlt években hozzászokhattunk, hogy a kereskedelmi űrvállalkozások átveszik azokat a feladatokat, amelyeket korábban a NASA vagy az Európai Űrügynökség (ESA) végzett. Most újabb jelentkezők akadtak egy ambiciózus küldetésre.
A Big Think mutatott be egy újabb izgalmas magánfinanszírozású küldetést, amelynek célja, hogy földönkívüli életet találjon a Naprendszerünkben.
Az MIT tudósai és az új-zélandi székhelyű űrkutatási startup, a Rocket Lab mérnökei által vezetett projekt a Venus Life Finder nevet viseli, és a kezdeti finanszírozását a Breakthrough Initiatives biztosította.
A projekt három átfogó küldetésre oszlik: az elsőt 2023 májusára tervezik, ráadásul a finanszírozása nagyrészt már biztosított. A Rocket Lab a startot felügyeli, ahol vállalat Electron rakétáját és az apró Photon nevű űrhajót használják majd.
A küldetés célja, hogy egy kis légköri szondát küldjön a Vénusz alsó légkörében található felhőcseppek elemzésére, amelyről régóta feltételezik, hogy mikrobiális életnek ad otthont. A szonda egyik műszere ultraibolya fényt bocsátana a cseppekre, az úgynevezett Mode 3 részecskékre. A szonda csak körülbelül öt percig gyűjtene adatokat, de ez is elegendő lenne: ha a cseppek szerves molekulákat tartalmaznak, akkor az UV-fény hatására fluoreszkálniuk kell. A szerves molekulák jelenléte erősen utalna az élet jelenlétére, de nem bizonyítaná azt.
A 2023 májusára tervezett indítás kétségtelenül ambiciózus határidő, de még ha el is csúszik a misszió a 2025-ös januári tartalékidőpontra, a fejlesztési idő még mindig sokkal gyorsabb lenne, mint egy tipikus NASA-küldetés.
A második küldetés egy műszerekkel felszerelt léggömböt dobna a Vénusz felhőzetébe, hogy körülbelül 50 kilométeres magasságban lebegjen, ahol elemezné a régió lehetséges lakhatóságát, miközben az élet további bizonyítékai után kutatna. A harmadik és egyben utolsó küldetés egy 1 literes légköri gázmintát és néhány grammnyi felhőrészecskét gyűjtene be és küldene vissza a Földre. A laboratóriumi elemzéseknek egyértelműen ki kellene mutatniuk, hogy van-e élet a Vénusz légkörében.
A második és harmadik küldetések finanszírozása viszont még nem biztosított. Valószínűleg az első légköri szondaküldetés sikerétől függ majd.
Érdemes kiemelni, hogy a küldetést ugyanazok a szerzők tervezték, akik már 2020-ban beszámoltak a Vénusz légkörében lévő foszfin kimutatásáról. Ez az ellentmondásos állítás újra felerősítette a vitát arról, hogy lehetséges-e élet a Vénusz felhőiben. Erről mi is írtunk itt.